A Minden elmúlt nyár elsőre akár egy kellemes, nosztalgikus nyári sorozatnak is tűnhet, de ahogy haladunk előre a történetben, egyre nehezebb komolyan venni a cselekményt. A történetvezetés meglehetősen kiszámítható, ráadásul a fordulatok sokszor nem azért érkeznek, mert valóban logikusan következnének az eseményekből, hanem mintha egyszerűen szükség lenne rájuk a következő konfliktushoz. A múlt és a jelen közötti ugrálás pedig gyakran inkább összezavar, mintsem árnyalja a szereplők történetét. Elvileg Sam és Percy kapcsolatának kellene lennie a sorozat érzelmi középpontjának, mégsem igazán lehet nekik szurkolni. A kapcsolatukból hiányzik az a meggyőző érzelmi töltet, ami miatt érdekelne, hogy végül egymásra találnak-e. A múltjuk és a jelenük kapcsolata is meglehetősen kidolgozatlan: rengeteg mindenre utal a sorozat, de kevés dolgot bont ki igazán mélyen. Emiatt a nagy érzelmi pillanatok sokszor inkább erőltetettnek hatnak, mintsem valóban megérintőnek. Mindezek ellenére van néhány dolog, ami miatt nem teljesen elvesztegetett élmény. A tájak gyönyörűek, a nyári hangulat pedig időnként tényleg működik. Különösen a stégen játszódó jelenetek tudják visszacsempészni azt a kamaszkori, gondtalan nyárérzést, ami talán a sorozat legnagyobb erőssége lehetne. Kár, hogy ezt a hangulatot a történet következetlenségei és a kihagyott lehetőségek újra és újra megtörik.
A Minden elmúlt nyár elsőre akár egy kellemes, nosztalgikus nyári sorozatnak is tűnhet, de ahogy haladunk előre a történetben, egyre nehezebb komolyan venni a cselekményt. A történetvezetés meglehetősen kiszámítható, ráadásul a fordulatok sokszor nem azért érkeznek, mert valóban logikusan következnének az eseményekből, hanem mintha egyszerűen szükség lenne rájuk a következő konfliktushoz. A múlt és a jelen közötti ugrálás pedig gyakran inkább összezavar, mintsem árnyalja a szereplők történetét. Elvileg Sam és Percy kapcsolatának kellene lennie a sorozat érzelmi középpontjának, mégsem igazán lehet nekik szurkolni. A kapcsolatukból hiányzik az a meggyőző érzelmi töltet, ami miatt érdekelne, hogy végül egymásra találnak-e. A múltjuk és a jelenük kapcsolata is meglehetősen kidolgozatlan: rengeteg mindenre utal a sorozat, de kevés dolgot bont ki igazán mélyen. Emiatt a nagy érzelmi pillanatok sokszor inkább erőltetettnek hatnak, mintsem valóban megérintőnek. Mindezek ellenére van néhány dolog, ami miatt nem teljesen elvesztegetett élmény. A tájak gyönyörűek, a nyári hangulat pedig időnként tényleg működik. Különösen a stégen játszódó jelenetek tudják visszacsempészni azt a kamaszkori, gondtalan nyárérzést, ami talán a sorozat legnagyobb erőssége lehetne. Kár, hogy ezt a hangulatot a történet következetlenségei és a kihagyott lehetőségek újra és újra megtörik.