Egy incidens belső konfliktusokat szít, amikor a rohamosztag tagjai a személyes gondokkal és az utcai rendőri munka mindennapi feszültségével zsonglőrködnek.
(Hupka Adrián)
Egy incidens belső konfliktusokat szít, amikor a rohamosztag tagjai a személyes gondokkal és az utcai rendőri munka mindennapi feszültségével zsonglőrködnek.
(Hupka Adrián)Egy kevésbé hájpolt sorozat, majdnem be is csapott a mérsékelt tempóval indított olasz dráma. De meg kell védenem a produkciót, ez egy nagyon stílusos bűnügyi történet, a sötét és bűnöző The Roma Project rokona, a Suburra sorozat testvére. Az az időszak, amikor a törvények felett élők, bűnözők, erőszakos egyének, rasszisták, ultrák, fasiszták felmorzsolják a hétköznapok békéjét, amikor a hatalom és a vezetés tehetetlen. Kell egy mobil osztag, egy rohamrendőr csapat felvonulása, erőszakos jelenléte, a sötét utcák és terek káoszainak megtisztítása, rendbiztosítás akár szélsőséges módszerekkel. Ez a csapat egy bizalmi alapon működő nagy „család”, akik ösztöneikben bízva, sokszor improvizált stratégiával szállnak harcba a rendbontók ellen. Ugyanakkor az összecsapások mellett ott van az életükben egy másik, párhuzamos privát pálya, rendezetlen kapcsolataik a szeretteikkel. És hogyan tudja megélni mindennapjait a magánéleti konfliktusok mellett, a frontvonalban, pajzs mögött küzdő rohamrendőr? A sorozat döbbenetes képet rajzol az erőszak, a hatalom és az erkölcs határairól. Megrendítő színészi alakítások, remek pillanatképek láthatóak a bűnüldözés emberi oldalának bemutatásáról. A vége felé már sajnáltam, hogy ilyen rövid lett a sorozat, ami egy nagyon kifinomult alkotás!
Olasz filmhez képest nem volt rossz. Egy egységnyi rohamrendőr életéről szól, akik az adrenalin hatása alatt igen sok elítélendő dolgot csinálnak. Persze a lelkiismeretük nem hagyja őket nyugodni, így aztán a magánéletük egy katasztrófa egytől egyig. Egyszer meg lehet nézni, mert pörgős részek vannak, de többször nem érdemes időt szánni rá.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Kemény, tragikus, mocskos sorozat. Itt nincsenek jók és rosszak, csak erőszak és drámák. Jók a színészek, jók a karakterek, a dialógusok – egy-két apró botlást leszámítva – rendben vannak. A fényképezés izgalmas. Sokszor szándékosan elmosódó képek, a lényegtől eltérő fókusz, meghökkentő kameraszögek. Az összecsapások képeinél szinte tapintható a feszültség, de a személyes drámák képi megjelenítése is erős. Folyamatos a bőr alá kúszó, disztópikus, zaklatott zene. Nem egy The Shield, pláne nem egy Braquo, de mindenképpen egy olyan zsarus sorozat, amit érdemes megnézni. Feltehetően nem lesz újranézős, mint az említett másik kettő, de egy megnézést mindenképpen megérdemel. De nem hibamenetes. ----------------------------------------------------------------------------- Pici spoiler: A gumibotoknak nincsen sorszáma, ez a szál gagyi. Az egész kaszárnya inkább egy cserkésztáborra hasonlít, mint egy kemény egység központjára. A Léna-szál egy nettó ökörség! Ez elvileg egy minisorozat, így nem várható folytatás. Ha így van, akkor viszont nagyon suta a lezárás, még ha hatásos is. És nincs válasz arra, hogy mi lett az egység másik felével, hogy egyáltalán mitől robbant fel a kisbusz. 7/10.