Amikor a farok csóválja...

Vannak sztorik, amik annyira hihetetlenek, hogy nem tudok semmit komolyan venni bennük. A Wag the Dog is ezt a kategóriát képviseli. Amellett, hogy filmileg is gyenge, nem volt elég humoros vagy torz, hogy igazán szatirikus legyen. A karakterei az eg... Többyedüliek, amik érdekesnek hatnak, és az interakciók szépen vannak megírva, még akkor is, ha a film nem nagyon tudja, mi akar lenni. Egyszer egy valós politikai thriller akar lenni, majd átmegy vígjátékba, és ez folyamatosan hullámzik. A sztori totál ellaposodik a második felvonás után, és csak nagyon kevés dolog történik az utolsó etapban. A cselekmény szerint, két fehér házi alkalmazott egy háborút generál Albániában, hogy az elnök ellen felhozott szexuális botrányt el tudják titkolni. Nem mintha ilyen vádak bármikor megállították volna a társadalmat, hogy megszavazzon egy elnököt... Én értem, hogy egy görbe tükör akar lenni, de az egész sztori semennyire sem hihető. Egyszerűen nem így működnek a titkos meetingek, és ilyen szinten nem lehet összeesküvést szervezni, és a film meg sem próbálta kimagyarázni magát. Na most, ez nem jelenti azt, hogy valami hasonló nem történhet meg, az alternatív média telis-tele van hasonló hazugságokkal, amik bár nem ilyen szinten összetettek, mégis rengeteg embert átvágtak. Egy történet, ami egy ilyen folyamatot mutat be sokkal izgalmasabb lett volna. Ez így gyenge volt.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Azt hiszem, ez az egyik legjobb politikai vígjáték. Kellően szatirikus, és kellően bemutatja, hogy a hatalom sok mindenre képes a hatalom megtartásáért. A film egyébként egybeesik Bill Clinton akkori amerikai elnök szexbotrányával is, sőt, nagyon erő... Többteljes hasonlóságok vannak a filmbéli történet és a valóságban megtörtént események között. (A filmet 1997-ben mutatták be, és a botrány 1998-ban robbant ki.) Sokan nem véletlenül állították, hogy a rendező sok mindent előre látott a Clinton–Lewinsky ügyben. Clinton, aki nős államférfiként egy akkor még csak 22 éves gyakornokkal, Monica Lewinskyvel tartott fenn szexuális viszonyt. Az elején az amerikai elnök következetesen tagadott. Mindmáig egyik leghíresebb mondata is ezzel az üggyel kapcsolatos: Nem volt szexuális kapcsolatom azzal a nővel, azaz I did not have sexual relations with that woman. A First Lady (Hillary Clinton) pedig egyenesen jobboldali összeesküvésnek tartotta az esetet, noha nagy valószínűséggel ő maga is tisztában volt azzal, hogy férje pásztorórákat tart a Fehér Házban a szemrevaló gyakornokkal. Már hogy a fenébe nem tudta volna, amikor az egész Fehér Ház tisztában volt vele. Kellett több mint fél év, hogy végül Amerika első embere bevallja, hogy valóban igaz az, amit Monica Lewinsky állított. Egyébként az akkori hírek többször hangoztatták, hogy Clinton igyekezett úgy tálalni a dolgot, hogy ez nem viszony volt, pusztán csak orális kielégítés Lewinsky részéről, hiszen ő maga sosem ért hozzá a nőhöz. Tehát itt nem lehet szó sem megcsalásról, sem pedig viszonyról. Legalábbis az amerikai elnök szerint. Azonban az akkori sajtó azért ezt másként gondolta, és az a botrány kis híján Clinton pozíciójába is került. Így végiggondolva elég gyenge magyarázkodás volt ez... Ám akkor mégis hogyan robbant ki a botrány? Miután a gyakornokot áthelyezték a túl szoros barátság miatt a Pentagonban, Monica elmesélte afférjait egy kolléganőjének, aki egy idő után még hangfelvételeket is készített titokban, majd ezeket eljuttatta egy Clinton-ellenes, konzervatív nőnek. Miután a hölgy sem tett lakatot a szájára, a hír végül eljutott egy Paula Jones nevű nő ügyvédjéhez, aki évek óta egy Clinton elleni perben volt a felperes képviselője. Paula Jones 1994-ben nyújtott be keresetet Clinton ellen. A vád szerint az akkor még arkansasi kormányzó, Clinton szexuálisan zaklatta a nőt. Még egyéb érdekesség, hogy az botrány kirobbanását különböző fontosabbnak látszó külpolitikai hírekkel igyekeztek enyhíteni, sikertelenül... Nos, ez a film háttértörténete... vagy inkább maga a film a valós események előhírnöke... Hogy mi történik a filmben, hogy hogyan alakul Dustin Hoffman, Robert De Niro elnöki kalandja... nos nézd meg, és majd megtudod. Szóval, filmre fel, és jó szórakozást!

Nagyon érdekes történet, azt veszi alapul, hogy hogy is tereli el a kormány az emberek figyelmét arról, amire az akkori politikai vezetés szerint nem kellene, hogy figyeljenek. Mivel elsősorban politikai kérdéseket boncolgat nem tud túl pörgős lenni,... Több ezért tűnhet unalmasnak. Illetve azért is, mert szépen felépített filmről beszélünk.

A film alkotói valóságos jóstehetséggel bírtak. Ennek a maró politikai szatírának a forgatása már megkezdődött, amikor Monica Lewinsky és Bill Clinton emlékezetes botránya napvilágra került. Csak remélhetjük, de biztosak nem lehetünk benne, hogy nálu... Többnk nem hasonlóan történnek-e a dolgok. Az viszont szilárd meggyőződésem, hogy nincsenek olyan fantasztikus kaliberű "probléma megoldó" szakemberek, mint a két sztárszínész alakította specialista. Robert De Niro és Dustin Hoffman színjátéka fenomenális, bár szerintem Hoffman szinte "lemosta" a társát a filmvászonról. Ebben a rengeteg szöveggel építkező filmben nagyon fontos a magyar szinkron. Bátran kijelenthetem, hogy Szakácsi Sándor (Hoffman) és Végvári Tamás (De Niro) magyar hangjaként egyenértékű a teljesítményük az eredeti színészekkel, pedig nekik "csak" a hangjukkal volt lehetőségük játszani. Milyen nagy veszteség, hogy őket már nem hallhatjuk újabb szerepekben!

Nem is lehetne aktuálisabb ez a film... Valahogy így működik ma is a média, ahogy a filmben láthattuk. Nagyon jó alakítások és elgondolkodtató történet!

Igazi amerikai film, saját politikájukról rántja le a leplet! Egyedül Robert De Niro alakítása volt érdektelen, a legtöbb filmjében ezt az „alakítást” dobja be. Unalmas.

Intellektuális filmcsemege. Egyedül álló a maga nemében. A dialógusok sziporkáznak, a két világklasszis színész lubickol a szerepében. Ez egy jutalomjáték részükről. Az ötlet bravúros. Sajnos a film többször lendületét veszti, talán még azt is lehet ... Többmondani , hogy sok az üresjárat. Ezt leszámítva csak szuperlatívuszokban lehet a filmről beszélni. Egyik legjobb filmszatíra , akik érdeklődnek a politika iránt azoknak kötelező darab. Hatalmas fricska a politika és a média összefonódásáról, a közvélemény manipulálásáról, a média hatalmáról. Örök klasszikus.

Ez tragikus! Milyen cél vezérelhet egy embert arra, hogy egy ilyen filmet generáljon? A sztori teljesen lapos és unalmas volt. Ásítgattam az egész film alatt. Nem értem azt se, hogy miért is fejeztem be a filmet.