Hirdetés
A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy… Több
Eredetileg a film munkacíme csak „Boldog évek” volt, de a vezetőség akarata szerint átírták erre a címre, hiszen az nem lehet, hogy a „kizsákmányoló” üzemtulajdonos és vele együtt a kapitalizmus egy szókapcsolatban szerepeljen a boldogsággal. Mindezt... Teljes kritika
Nagyon érdekes történet, jól megcsinálva, remek színészekkel. Nekem nagyon tetszett, autentikus volt, jól megmutatta az akkori társadalmat, hogy milyenek voltak az emeberek és hogy éltek.
A film egyik megkapó jelenete mintegy hommage Szinyei Merse Pál (1845-1920) és a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, az 1873-ban festett „Majális” előtt.
Az 1978-as Berlinálén Simó Sándort ezzel a filmjével Arany Medve-díjra jelölik, ugyanakkor Tarján Györgyi elnyerte a legjobb epizódszereplőnek járó díjat.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
Apám néhány boldog éve
