Szerelmi gyorstalpaló

A történet abszolút nem nyűgözött le, a férfi főszereplő karaktere és viselkedése kimondottan idegesített.

Követem a sorozatot, egyszerűen azért, mert egy bohókás, laza, szórakoztató szerelmi történet, megfűszerezve némi bonyodalommal. Kellemes kis esti lazuláshoz kiváló.

A cím katasztrofális, könnyed kis sztorit ígér. Ez nem az. Nagyon súlyos társadalmi probléma, finomítva humorral és egy kis szerelmi szállal. Nagyon jó a férfi főszereplő, a nőivel egy problémám volt, és az végig nagyon zavaró volt, hogy egy 32-34 éves nő szerepét egy 50 éves játssza, aki annyinak is, vagy többnek néz ki. Szuper film, amit kötelezővé tennék jó pár anyukának... Elvonatkoztatva a történettől, egy tükröt állít a mai társadalom elé... amiben benne van a mai ocsmány világ. Érdemes megnézni, szerintem szuper film.

Mi történik akkor, ha egy pénzhajhászástól végletekig kimerült, étkezési zavartól szenvedő magántanár, aki a klasszikus koreai rajongás tárgya, belebotlik egy étteremtulajdonosba, miután ellopta a nő mentálisan sérült fivérének telefonját, amit szerencsétlen módon összetör? Ha ezt az alaphelyzetet megfűszerezzük azzal, hogy a tanár kizárólag azt az ételt képes elfogyasztani, ami a nő éttermében készült, és hogy a nő minden tőle telhetőt megtesz, hogy az unokahúgát – akit lányaként nevel – bejuttassa a tanár kurzusára, valaki a háttérben pedig pont a tanár tönkretételén ügyködik, akkor kapunk egy szórakoztató K-dramat, amelyben a főszereplők ugyan nem hamvas huszonévesek, de talán pont ezért szurkolunk nekik, hogy az évad végén révbe érjenek.