Nyugodjék békében

Azért mondom, hogy egész jó, mert nagyon jó is lehetett volna. A színészek jók, a történet pedig szomorú és bizony, sokak számára aktuális lehet. Egy mélyen emberi történet, amelyben a főszereplő kutyanehéz szorítóba kerül, és élete összeomlik. Túlél, de amit tapasztal családja további életéről, az részére maga a pokol. Ezt egyszerűen nem tudja elviselni, és a tragédia így elkerülhetetlen. A film az elejétől a végéig izgalmas, de a vége egy kicsit gyengébbre sikeredett. Mégsem értem, hogy az IMDb-n az értékelése miért ilyen alacsony: 5.8. Nálam a film megér egy 7-est .

A film Sergio története, az odaadó családapáé, aki elkeseredetten küzd a rá nehezedő, elhatalmasodó anyagi teher súlyával. Kétségbeesetten szeretné megvédeni szeretteit attól, hogy mindent elveszítsenek a brutális adósság miatt. Titokzatosan eltűnik, miközben felesége és családja reményt vesztve válaszok után kutat. A film egy feszültséggel teli dráma, amiben a férfi főszereplő, Joaquín Furriel kellő hitelességgel testesíti meg Sergio megviselt küzdelmét. Feszült dráma, amiben tanúi vagyunk az érzelmi határok feszegetésének és indítékainak, a kimeneküléssel járó veszteségének. A mozi végére az események egy csavaros fordulattal felpörögnek, majd a drámai fordulatok sora az elvártnál hamarabb bezáródik, talán némi csalódást hagyva maga után. A „Nyugodjék békében” egy regényadaptáció, aminek egy 1944-ben a Buenos Aires-i zsidó központ ellen elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet a valós alapja. A film egészen jól indul, a folytatásban is jól működik, fenntartja az érdeklődést, ám a végére lemerül az akku, és csak tartalék üzemmódban oldja meg a fullasztó feszültséget. Szerintem a film egyáltalán nem rossz, ám hozzá kell tenni, még jobb is lehetett volna.

Jó kis dráma! A film nézése közben folyton azon agyaltam, én mit tennék a fickó helyében.

Borzalmasan unalmas.