Gyilkos vagyok

Ez egy szuper film! Az emberi leleményesség... se a nő, se a pénz nem lett meg.. gyakran van így, ha az ember csalásba ártja magát. Időtálló és fordulatos noir film.

Tökéletes film-noir esszencia, minden elemében élvezetes, izgalmas, a mai napig megállja a helyét. Fantasztikus alkotás.

Simán vártam volna még több pörgést izgalmat vagy nem is tudom. Nem rossz ez csak szimplán gyenge. Habár biztos van akinek ez a harmatos verzió is bejön de az nem én voltam/vagyok.

Billy Wilder ismét bebizonyította, hogy ért a filmrendezéshez. Még a mai napig nagyon jó alkotás, bárkinek ajánlom, aki szeret a (régi) bűnügyi filmeket.

Egyik kedvenc régi filmem. Valami hihetetlen, hogy már akkoriban tudtak ilyen feszült krimit rendezni. Egy két jelenetnél csaknem leizzad az ember, annyira nem lehet tudni merre halad tovább a cselekmény. Kár, hogy ezeket a régebbi filmeket nem nézik annyian.

Annak ellenére hogy egy több mint 70 éves film, mai szemmel is egy izgalmas, figyelmet lekötő, érdekes film, ami időtálló. A színészek alakítása meggyőző, igényes, karakteresek a szereplők. Érdemes megnézni.

Nincs tökéletes gyilkosság, főleg ha Mr. Kesey (Edward G. Robinson) belsejében megszólal a kisember, hogy nincs minden rendben. A tökéletes noir iskolapéldája ez az 1944-es Billy Wilder film, a legromlottabb femme fatale (Barbara Stanwyck szőke parók... Többával) szereplésével, aki az ügyes biztosítási ügynököt (Fred MacMurray) könnyen az ujja köré csavarja, férje megölésére biztatva. James M. Cain regénye nyomán a forgatókönyvet Wilder mellett Raymond Chandler írta, valószínűleg neki köszönhető az a sok pergő és poénos dialógus, amilyenekkel Marlowe is szokott élni a róla szóló regényekben. Minden tekintetben kiváló film.

Első osztályú film noir, a műfaj egyik darabja. Érdekes, mert Wildertől korábban teljesen más természetű filmeket láttam, de ebben olyan szintű mesteri kezeléséről tesz tanúbizonyságot a filmes eszközöknek, hogy tátva marad a szám. A narráció utolérh... Többetetlen, a feszültség úgy van felépítve, ahogy a nagy könyvben meg van írva, a szereplők pedig annyira el vannak találva, hogy az nem igaz.

A filmet szerintem leginkább a színészek és a dialógusok viszik el, a történet kicsit erőltetett és egyáltalán nem realisztikus, bár ez talán nem is volt a film célja, és kicsit logikátlan. De a legjobb a filmben akkor is Barbara Stanwyck, és közvetl... Többenül mögötte Fred MacMurray. Bár kétségtelenül nem ez Billy Wilder legjobb filmje, azért nem lehet rá azt se mondani, hogy rossz lenne.