A 10 legnagyobb sci-fi közhely, amiről ideje lenne már leszokni
Az a jó a sci-fiben, hogy kis túlzással bármilyen sztorit el lehet benne mesélni. Bármilyen világot megteremthetünk, azt bármilyen szabályokkal és törvényekkel...
Az Egy, kettő, három című film 1961 nyarán játszódik, amikor Scarlett, a Coca-Cola cég igazgatójának lánya a kettéosztott Berlin nyugati részében tett látogatásakor beleszeret egy kelet-berlini lelkes ifjú kommunistába, Ottóba, aki később feleségül is veszi. McNamara, a helyi… Több
Nem állt jól az 1961-ben készített átszabott „öltöny” az 1929-es Molnár Ferenc színdarabon! Felcicomázták a hidegháborús időszak aktuálpolitikai mondanivalóival. Wilder bizonyítani akarta, hogy fair amerikai állampolgár, nehogy meggyanúsítsák kommunista érzelmekkel. Meg is lett az eredmény: az NDK-ban 1985-ig a betiltott filmek listáján szerepelt. Az egyik kedvenc rendezőmnek ritka gyengébb munkái közé tartozik, bár látszódik, hogy a direktorság minden eleme szinte genetikusan a vérében volt. Az oly sok gengszterfilmben szereplő James Cagney (viszont szegény Maros Gábor szinkronja zseniális) bravúros választás MacNamara szerepére, de magyar elfogultságom azt mondatja velem, hogy Márkus László a Madách Színház egykori előadásában sokkal JOBB volt!
A film összbevétele 4 000 000 dollár volt (imdb.com).
Molnár Ferenc azonos című színdarabjának jelentősen átírt filmváltozata. A "régi" Madách Színház műsorában Márkus László bravúrosan alakította a Norrison nevű bankigazgatót. Mostanában az Átriumban adják, a főszereplő Alföldi Róbert.