A luxusbunker

A luxusbunker tipikusan az a spanyol sorozat, amit nehéz abbahagyni. Pörgős, fordulatos, folyamatosan történik valami. A kapcsolatok szálai is elég kuszák, szinte lehetetlen előre kitalálni, hogy végül ki kinek a szeretője. Nekem nagyon bejött az ala... Többpötlet, főleg hogy nemcsak az eseményeket látjuk, hanem azt is, hogyan találták ki és rakták össze az egész árverést, ez kicsit a Nagy pénzrablásra is hajaz. Ráadásul a történet egy kicsit a jövőbe is mutat: elsőre talán túl merésznek tűnik, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egyszer hasonló megoldásokkal próbálkozzanak - még ha ehhez óriási pénz és technológiai háttér is kellene. Végig fenn tudja tartani a figyelmet, úgyhogy egyáltalán nem unalmas. Kár, hogy a hírek szerint nem lesz második évad, mert szerintem simán lenne még benne. Nálam 4/5.

Ötletes, érdekfeszítő a sztori, izgalmas és mozgalmas, egy percet nem unatkozik rajta az ember, végig fenntartja az érdeklődést. Ugyanakkor elgondolkodtató is, van alapja és felmerül az emberben, hogy valóban előfordulhat ilyen a jövőben, ilyen irány... Többba mehet a világ. Ettől félelmet keltő is, és vannak részek, amik kifejezetten nyomasztóak. A színészek alakítása meggyőző, profi és hiteles. Jól összerakott filmsorozat, minden részét élveztem, nem egy sablon sorozat. Drámai és érzelmes is, megfogó. Én ajánlani tudom.

Ebben a szériában maroknyi szupergazdag ember egy minden igényt kielégítő luxusbunkerbe menekül egy mesterségesen előállított és profi módon eljátszott katasztrófa elől, de közben mindent magukkal visznek abból, amitől odakint is romlott volt a világ... Többuk. Az alkotók remekül oldják meg a visszapillantásokat a múltba, így a néző fokozatosan ismerheti meg a bunker lakóinak korábbi életét, bűneiket és a döntéseiket, amelyek a jelenlegi helyzetükig vezettek. A sorozat az emberi természet kíméletlen boncolgatása mellett egyfajta társadalmi szatíra is egyben. Hibájaként csak annyit tudok felhozni, hogy a drámával egy kicsit túllőttek a célon, elvéve a hangsúlyt a számomra sokkal érdekfeszítőbb hátsó szándék látványosabb kidolgozásától.

Egyik szemem sír, a másik üveg. Jó lett volna, de nem lett. Teljességgel agyatlan és logikátlan ez az elképzelés, amit alapötletnek hívunk, és marhaság ennyi pénzt, időt, energiát ölni egy tervbe (egy ilyen tervbe)... megépíteni egy klubot, hogy vala... Többkit kifárasszunk. Édes Istenem, ennyire hogyan lehet túlbonyolítani valamit?? Az, hogy mindenki mindenkivel összejön 2 nap után, oké... Kolumbiai sorozatokat meghazudtoló módon keverjük a szálakat, jelen, jövő, múlt kapcsán, és iszonyúan, indokolatlanul sokat beszélnek minden apró, minimális helyzetről. Ömlik a szó, a kavargás, a keverés, és az egész miért?? Sokkal-sokkal-sokkal letisztultabb, lényegibb formában ez egy tök jó ötlet lett volna. Minden létező emberi érzést, konfliktust elpuffogtat a film. Sok... rettenetesen sok! Annyira tudtam, hogy a végét sem sikerül normálisan lezárni, ennyi huzavona után. De nekem ebből ennyi elég volt. Nincs az az előzetes, amivel elhitetnék velem, hogy le kell ülnöm megnézni a második évadot. Erre az agymenésre kár ennyi időt áldozni.