A film összbevétele 12 000 000 dollár volt (imdb.com).
Audrey Hepburn első Oscar-díját William Wyler rendezőnek köszönhette, amiért a film női főszerepét neki adta. 23 évvel később, 1976-ban a színésznő a háláját oly módon is kifejezhette, hogy ő adta át az akkor 73 éves William Wylernek az Amerikai Filmakadémia Életmű-díját.
Amikor a Római vakációt forgatták, Audrey Hepburn második férje, Andrea Mario Dotti is a bámészkodók között volt, sőt az egyik forgatási szünetben még kezet is fogott a színésznővel, majd állítása szerint hazaszaladt az édesanyjához, és elmesélte neki, hogy találkozott egy gyönyörű filmcsillaggal, aki egy szép napon majd a felesége lesz. A színésznő saját bevallása szerint nem emlékezett erre a találkozásra.
Jean-claude Thouroude harmadéves egyetemista betört Audrey Hepburnnék Burgenstocki házába és ellopta a színésznő Oscar-díját, amit a filmért kapott. Az elkövető saját bevallása szerint halálosan sóvárgott a színésznő iránt. A tárgyalásán a bíró azt állapította meg, hogy a szerelem nem bűn, s ezért csupán 250 frank pénzbírságra, valamint hat hónap felfüggesztett börtönre ítélte
Audrey Hepburn ugyanabban az évben kapta az Oscar-díjat is és a Broadway legmagasabb elismerését, a Tony-díjat (az Ondine-ban nyújtott alakításáért). A két díj történetében ezen kívül egyszer fordult elő ilyen, még 1952-ben Shirley Booth kapta meg az Oscar- és a Tony-díjat (előbbit a Térj vissza, kicsi Sheba! című filmért, utóbbit pedig a Kakukk ideje című színdarabért)
A filmet fekete-fehérben kezdték el forgatni, ám ez a rendezőnek nem tetszett. Felvetette a stúdiónak, hogy színesben folytassák a forgatást, ám a Paramount a magas költségekre hivatkozva ezt elutasította.
A filmet a nyár közepén forgatták, s a római nyár tikkasztó hősége komolyan megviselte a színészeket, sokszor még a smink is lefolyt róluk. Audrey Hepburn például úgy védekezett az ájulás ellen, hogy minden alkalmat megragadott a fürdésre és a zuhanyzásra.
A film témája (egy hercegnő egy "földi halandóval" kerül szerelmi viszonbya) igen közkedvelt volt akkoriban, ugyanis az embereket akkoriban nagyon érdekelte a királyi családok magánélete. Nagy- Britannia hercegnőjének, Margitnak akkoriban viszonya volt egy udvari tiszttel, Peter Townsend repülőezredessel, amelyről a sajtó folyamatosan beszámolt. Erre épített reklámgépezetet a Paramount, s igyekezett párhuzamot vonni a valóság és a képzelet között.
Gregory Peck először visszautasította a szerepet, mert szerinte az igaz figyelem női karakterre terelődött volna, s nem rá. William Wylernek kellett végül rábeszélni a színészt, hogy vállalja el a szerepet.
1954-ben Audrey Hepburn a Legjobb női főszereplő Oscar-díjat attól a Jean Hersholt-tól vehette át, akinek a tiszteletére később létrehozták a humanitáriánus Oscar-díjat. 31 esztendővel később Hepburn ezt a díjat is megkapta az UNICEF-ben végzett áldozatos munkájáért.
A film egyik híres jelenete a római Spanyol Lépcsőn játszódik, amelyet több ezer olasz néző követhetett végig. Az ő közbeszólásaik olykor boszantották, olykor pedig értékes segítséget nyújtottak William Wyler rendezőnek.
A film rendezője eredetileg Frank Capra lett volna, mikor értesült arról, hogy Dalton (Ian McLellan Hunter) írta a forgatókönyvet (álnéven) , kilépett a filmből.
Dalton Trumbo a film forgatókönyvét börtönben írta (amerikaellenes tevékenységeket folytatott állítólag) , s 50 ezer dollárért vették meg tőle.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
