Lányok a buszon

Az a tény, hogy ez a sorozat nem örvend túl nagy népszerűségnek Magyarországon, mutatja, hogy témája olyan számunkra, mint a baseball, nem értünk hozzá. Nem értünk az amerikai elnökválasztási rendszerhez, és pláne nem értünk az ezt kísérő oknyomozó ú... Többjságíráshoz. A sorozat négy nő történetén keresztül mutatja be számunkra, miként zajlik az előválasztási kampány. Az újságírók a demokraták elnökjelöltjeit kísérik végig az államokon, Ohiótól Washingtonig, hogy kiderüljön, melyik jelölt élvezi az emberek bizalmát, kitől várható, hogy a legtöbb szavazatot kapja majd az országos választásokon. A négy nő nagyon különböző: Sadie a helyét kereső feminista szingli; Grace a kapcsolatokkal bíró öreg róka és családanya; Kymberlyn az afroamerikai feltörekvő nő, akit épp eljegyeztek; és Lola, az influenszer. Különféle nehézségekkel küzdenek, és az újságírásról alkotott felfogásuk is igen eltérő. Sadie érzelmesen lelkes, Grace gyakran cinikus, Kymberlyn háromszor annyit dolgozik, mint fehér kollégái, és Lola, nos, ő egy egészen más, TikTok világból érkezik. De a nézettség mindenkinek egyformán fontos. Nem könnyű követni, mit jelentenek a szlengek, politikai filmhez méltón kavarós néha a történet, és egy kis krimiszálat is kapunk, hogy élvezetesebb legyen a mese. De van valami sisterhood-hangulata a filmnek, ami igen jól esik a női léleknek, feltétlenül ajánlom megnézésre.

Általában szórakoztatónak találtam, bár voltak részek, amelyek kifejezetten idegesítettek. Az újságírás hivatását azonban szerintem nem korrekt módon mutatta be és sok szempontból elment extrémebb irányokba a fikció kedvéért.