A nagy hazugság

Szerelmi háromszög történet, amelyben a férfi, akiért folyik a harc (George Brent) a két főszereplő hölgyhöz képest jelentéktelen figura. Ugyan meglehetősen jóképű, meg a magángépével össze-vissza repked (a magánéletében is rendelkezett pilótaengedél... Többlyel!), de Bette Davis és Mary Astor mellett a labdába sem rúghatott. Talán túlságosan részrehajló vagyok, de nekem sokkal jobban tetszett a Sandra figuráját játszó Ms. Astor, mint Davis. Mellette szól az a rengeteg filmes tapasztalat, hiszen már a némafilmes korszakban is főszerepeket játszott. Alakítását 1942-ben Oscar-díjjal jutalmazták. Ezzel a véleménnyel nem vonom kétségbe Bette Davis zsenialitását, de ebben a filmben nem ő vitte a prímet. Később számos alkalommal bizonyíthatta tehetségét. Még a „Mi történt Baby Jane-nel?” címűben is, amelyben esküdt ellenségével, Joan Crawforddal volt „összezárva”, nem felejtkezve meg a gyűlölt kolléganője bosszantásáról sem. Az 1941-ben készült film alkotói tudták, hogy a női főszereplők a leglényegesebb elemei ennek a darabnak, nélkülük csak egy megnéztem, de holnap már a címére sem emlékszem mozi lett volna. A hölgyek érezték is a forgatókönyv gyengeségeit, mert jelentősen átírták/átíratták azt. Így Hollywood aranykorának egyik emlékezetes filmje lett belőle.