L.

A The L Word azért tetszett nekem, mert végre egy olyan sorozatot láttam, ami próbálta bemutatni az LMBTQ közösség életét az USA-ban, elsősorban a leszbikus nők szemszögéből. Sokáig hiányoltam azokat a történeteket, amelyek nem csak a sztereotípiákra... Több épülnek. Számomra újító volt a témájában, főleg itthon, hogy nemcsak egy-egy meleg mellékszereplőt dobott be egy heteronormatív világba, hanem teljes egészében egy queer közösség volt a középpontban, saját problémáikkal, kapcsolataikkal, örömeikkel és nehézségeikkel. Bemutatta, hogy az LMBTQ emberek élete ugyanolyan komplex, változatos és emberi, mint bárki másé, legyen szó párkapcsolatokról, családi helyzetekről, munkáról, önazonosság kereséséről vagy lelki problémákról. Azt is nagyon szerettem benne, hogy különféle karaktereket és identitásokat jelenített meg, volt benne hely leszbikus, biszexuális, transznemű szereplőknek is, ami különösen fontos, főleg akkoriban, amikor ez még nagyon ritka volt a mainstream médiában. Azért ajánlom, mert nemcsak fontos társadalmi üzenete van, hanem izgalmas, érzelmes és emberközeli. Segít megérteni és átélni, milyen az LMBTQ közösség tagjaként élni, és abban is segíthet, hogy aki még keresi önmagát, egy kicsit kevésbé érezze magát egyedül. Jennifer Beals akkor is és ma is igazán különleges volt, és maradt is.

Bár a sorozat néhol egy kicsit eltúlzott, nem volt ez rossz a maga nemében. Ez volt az első sorozat ami leszbikusokról szólt, a probléma csak az volt vele, hogy minden nő leszbikus volt a sorozatban aki csak felbukkant, de legalábbis mindegyik elcsáb... Többítható volt egy másik nő által, amit egy kicsit elrugaszkodottnak éreztem. A szereplők néha nagyon komoly személyiségváltozáson mennek keresztül, amin szintén nem túl reális. A legidegesítőbb szereplők lesznek a legszerethetőbbek és fordítva néha oda - vissza. Ennek ellenére egyedi és ezért különleges.