Mary Harron 1953. január 12-én született a kanadai Bracebridge-ben. Gloria Fisher és Don Harron lányaként született, édesapja színészként, íróként, rendezőként és humoristaként is dolgozott. Két mostohaanyja és egy mostohaapja is van: Virgina Leith szerepelt Stanley Kubrick Fear and Desire című filmjében, Cahterine McKinnon kanadai énekesként, Stephen Vizinczey regényíróként ismert. 13 éves korában Mary Harron Angliába költözött és az Oxfordi Egyetemhez tartozó St. Anne’s College-ben tanult. Angliai évei alatt Tony Blairrel, a későbbi brit miniszterelnökkel is randizott. A ’70-es években New Yorkba költözött, s a Punk nevű magazin munkatársa volt (ő volt az első újságíró, aki egy amerikai lapban... TöbbMary Harron 1953. január 12-én született a kanadai Bracebridge-ben. Gloria Fisher és Don Harron lányaként született, édesapja színészként, íróként, rendezőként és humoristaként is dolgozott. Két mostohaanyja és egy mostohaapja is van: Virgina Leith szerepelt Stanley Kubrick Fear and Desire című filmjében, Cahterine McKinnon kanadai énekesként, Stephen Vizinczey regényíróként ismert. 13 éves korában Mary Harron Angliába költözött és az Oxfordi Egyetemhez tartozó St. Anne’s College-ben tanult. Angliai évei alatt Tony Blairrel, a későbbi brit miniszterelnökkel is randizott. A ’70-es években New Yorkba költözött, s a Punk nevű magazin munkatársa volt (ő volt az első újságíró, aki egy amerikai lapban közölt interjút a Sex Pistolsszal). A ’80-as években visszatért Angliába, ahol dráma-és zenekritikusként dolgozott.
A ’90-es években visszatért az Egyesült Államokba, s ekkortól már a filmezés felé vette az irányt. 1994-ben egy tv-s dokumentumfilm rendezésével debütált (Winds of Change), majd 1996-ban mutatták be az általa írt és rendezett Én lőttem le Andy Warholt című filmjét. Két sorozatbeli rendezése után (Gyilkos utcák, Oz) 2000-ben volt a premierje az Amerikai pszichónak, amely Bret Easton Ellis nagy botrányt kavaró regényéből készült, Christian Bale játszotta a főszerepet, s Harron nemcsak rendezője volt, hanem társforgatókönyv írója is. Újabb sorozatrendezések (Pasadena, L., Sírhant művek) után 2005-ben készült el újabb filmje, Az első szexikon címmel (amit ugyancsak ő írt és rendezett). Ezután újfent sorozatok rendezésével jelentkezett (Hármastársak, Kilenc túsz, A hatodik kapocs, A félelem maga), illetve két rövidfilm írásával és rendezésével (Holding Fast, Sonnet for a Towncar). 2011-ben volt a premierje a következő játékfilmjének (The Moth Diaries), 2012-ben pedig az Armani című rövidfilmjének. Ezután egy tv-film (Anna Nicole – Egy playmate története) és egy dokumentumfilm (We the Economy: 20 Short Films You Can't Afford to Miss) rendezését vállalta el, valamint néhány sorozatokat rendezését is (Constantine, Gyilkos hajsza, Graceland). 2071-re tervezik bemutatni egy újabb, általa rendezett sorozatot (Alias Grace), míg következő filmes projektjének (The Family) várható premierje 2018-ban lesz. Az írás és a rendezés mellett producerként is ismert.
1998 óta John Walsh felesége, akitől két gyermeke született.
(ArpiHajdu és Réci)