Amerikai pszichó (2000)

Ha egy filmben az első 10 percben nem történik semmi, azzal baj van. Itt 22 percig kellett várni. Szinte a végéig unalmas, lassú a szerkezet, nem egy szerencsés forgatókönyv, ezen még a színészi játék sem sokat segít. Engem nem tudott lekötni, tekertem is előre egy idő után.

A felső 10 ezer görbe tükre mutatkozik meg a filmben. A főszereplő, aki saját magát hergelve kergeti magát az őrület szélére, egy új szintet nyit meg a pszichopaták világában. Mély a film, a mondanivalója is, és meg kell érteni, mit akar felénk közöl... több»ni. Nem egy tömegigényt kielégítő darab, szóval nem lesz mindenki kedvence.

Csak dicsérni tudom ezt a filmet mert elképesztően hátborzongató és rejtélyes filmet adtak nekünk. Imádom azt amikor teljesen el tudok veszni egy filmben ez pedig pontosan ilyen film.

Bret Easton Ellis kultikus regényét feldolgozni nem könnyű feladat, aki erre vállalkozik, szerintem nem csupán egy igencsak masszív szöveggel szembesül, hanem annak nehézségével is, hogy mindezt szelektálni kell. Marry Harron kétségtelenül remek munkát végzett nem csupán rendezőként, hanem forgatókönyvíróként is. Ami engem illet én előbb a filmet láttam, és csak a későbbiekben olvastam a könyvet, és mondani se kell, hogy Patrick Bateman narrációja a fejemben is Christian Bale hangjával szólalt meg. Ritkán látni azt, hogy egy színész ennyire képes azonosulni a szereppel, ugyanakkor tovább is tudja gondolni mindazt.

Nem túl jól sikerült adaptáció. A film nem tudta visszaadni mindazt a brutalitást, amit az író a könyvben megjelenít éppen ezért a főszereplő beteg világképe sem jön át annyira.

Nagyon jól sikerült mozi, amit Christian Bale-re szabtak. Jól sikerült a regényt adaptálni, hiteles lett. Persze teljesen szinte nem lehet, de szuper lett a végeredmény. Mary Harron jól elkapta a lényeget.

Szerintem jót tett a filmek a leporolás. A történet adott volt, de az újszerűségek és Christian Bale mindenképpen hozott valami újat és érdekességet a filmbe.