Robert Aldrich, amerikai filmrendező, producer és forgatókönyvíró 1918. augusztus 9-én született Cranstonban, Robert Burgess Aldrich néven, tehetős családban. A családi hagyományokat követve Providence-ben tanult, de csak közepes eredményeket ért el, így a Yale-re sem jutott be. A 30-as évek végén a Virginiai Egyetemen hallgatott közgazdaságtant, de kilépett.
Egyre elégedetlenebb lett a családi hagyományokkal, megkérdőjelezte családjának a politikára gyakorolt befolyása jogosságát, s mindinkább baloldali érzelmű lett. 23... Több
Robert Aldrich, amerikai filmrendező, producer és forgatókönyvíró 1918. augusztus 9-én született Cranstonban, Robert Burgess Aldrich néven, tehetős családban. A családi hagyományokat követve Providence-ben tanult, de csak közepes eredményeket ért el, így a Yale-re sem jutott be. A 30-as évek végén a Virginiai Egyetemen hallgatott közgazdaságtant, de kilépett.
Egyre elégedetlenebb lett a családi hagyományokkal, megkérdőjelezte családjának a politikára gyakorolt befolyása jogosságát, s mindinkább baloldali érzelmű lett. 23 évesen a nagybátyja segítségével az RKO alkalmazottja lett, ezért gyakorlatilag kitagadták a családból. Lassan rendezőasszisztensi pozícióba emelkedett, miközben 1944-től szabadúszó lett, és többek között a Columbia, a United Artists és a Paramount számára is dolgozott.
Edward Dmytryk, Jean Renoir, Joseph Losey, Charlie Chaplin is a mesterei között volt, akiktől mind esztétikai, mind gyakorlati szempontból sokat tanulhatott. 1952-ben New Yorkba költözött, mivel nem kapott rendezési lehetőséget, és a televíziónak kezdett forgatni. Egy 1953-as alacsony költségvetésű játékfilmje nem lett túl sikeres, azonban Az apacs harcos (1954) és a Vera Cruz (1954) című westernjei megalapozták a hírnevét, és jelentős anyagi hasznot is hoztak.
Hamarosan létrehozta a saját cégét (The Associates and Aldrich), és különböző stúdiók számára forgatott filmeket, változó sikerrel. Az 50-es, 60-as évek fordulóján több ízben dolgozott Európában is, aztán visszatért Hollywoodba. A 60-as években több sikert is elkönyvelhetett (Mi történt Baby Jane-nel?; Csend, csend, édes Charlotte; A piszkos tizenkettő), és saját stúdiókat is tudott vásárolni, de a 70-es években egyre több anyagi kudarcot volt kénytelen elszenvedni, s 1981-ben visszavonult a filmezéstől. 1983. december 5-én halt meg Los Angelesben, veseelégtelenségben.
(Filmbarbár)