Kőmíves Sándor

0

Kömíves Sándornak már a dédnagyapja is színész volt, ám ő a családi nyomásnak engedelmeskedve először polgári pályára lépett a kereskedelmi akadémia elvégzése után. Az albertfalvai repülőgépgyár, majd a kereskedelmi minisztérium tisztségviselőjeként helyezkedik el.

A háború szítja fel benne a mélyen búvó színészi hajlamokat: hogy a frontot elkerülje, a Laktanya Színház tagja lesz. A főváros román megszállásakor a Budafoki Színkörbe jelentkezik, ahol a Trilby című operettben mutatkozik be.

Vándorszínészként lép fel a Felvidéken, a Dunántúlon. Operabuffótól táncos-komikusig terjedő repertoárt épít fel. Horváth Árpád, debreceni színigazgató azonban meglátja benne a prózai színészt, leszerződteti a Csokonai Színházba, és Shylocktól Luciferig klasszikus drámák nagy szerepeit osztja rá.

1938-ban kerül a Vígszínházhoz, ahol azonban jobbára epizódszerepekben komikus és „rongyos" figurákban mutathatja meg magát. 1945 után a Belvárosi és a Nemzeti, 1951-től haláláig a Madách Színház tagja. Jellegzetes mély orgánumáról és kesernyés humoráról ismerszenek fel kosztümös és kortárs epizódfigurái.

Első filmjeit még a húszas években készítette, Az elveszett gyermek, avagy a grófnő titka című Georg Kaiser-darab mozi szkeccsében debütál. Élete során több mint hetven filmben szerepelt.

Kétszer alakítja Gül babát (Gül baba, Gábor diák), és két Beszterce ostroma-feldolgozásban (1948, 1976) is szerepel. Különösen a hetvenes években számos ifjúsági tévéfilmben és-sorozatban volt látható, a rádióból felhangzó Moha bácsi, a törpe kalandjaira és más, általa felolvasott esti mesékre pedig generációk aludtak el.