2018.11.02 10:21 HercegPeter Olvasottság: <100x
0

Valószínűleg kevesen vannak olyanok, akik az ilyen filmeket értékelni tudják

Ezt a filmet úgy érdemes nézni, hogy a lejátszási sebességet a duplájára, vagy annál is többre állítjuk. Borzasztó nehezen indul. Ez egyértelműen egy művészfilm akar lenni, ahol bevett módszer a jelenetek elnyújtása. Viszont 5 percig azt nézni, ahogy a csaj pitét eszik aztán kirókázza az egészet nem túl művészi dolog, inkább mondanám nevetségesnek, vagy mesterkéltnek.

Szerintem vehették volna kicsit humorosabbra, lazábbra az egészet. Ez így egy semmilyen film. De úgy is mondhatjuk, hogy semmilyen műfajban nem lehet besorolni. A mondanivalója többé-kevésbé érthető, de mégis olyan, mintha csak egy fehér lepedőbe bugyolált alak kóvályogna másfél órán keresztül.

Valószínűleg kevesen vannak olyanok, akik az ilyen filmeket értékelni tudják

Ráfoghatjuk, hogy a fickó nem tudja elengedni az életét, nem tud tovább lépni. Annyira kapaszkodik a barátnőjébe, hogy képes évtizedekig kaparni a falat, hogy megtudja a lány búcsúüzenetét és van aki azt mondja erre, hogy lenyűgöző, míg mások szerint szemét. Vannak emberek akik vevők az ilyenekre és vannak akik kevésbé. Én valahol a két véglet között vagyok félúton. Elmesélték az egész sztorit, szidták, hogy mennyire borzalmas és hogy semmiképpen se nézzem meg. De megtettem, mert érdekelt. Értem azt aki szidja és értem azt is, ha valaki dicséri. Amibe biztosan nem lehet belekötni az az operatőri munka és a zene. Viszont az a hosszas monológ a film közepén szerintem felesleges, az nagyjából olyan hatást ért el nálam mint a piteevős jelenet. Túlságosan bölcsek akartak lenni a készítők. Én erre mondom azt, hogy a kevesebb több. Nem tudom megmondani, hogy kiknek ajánlanám, mert szerintem elég kevesen vannak azok, akik az ilyen filmeket értékelik.

dráma | fantasy | romantikus

Egy közelmúltban elhunyt férfi szelleme visszatér külvárosi otthonába, hogy megpróbáljon kapcsolatba lépni özvegyével. Egy drámai erejű történet a szerelemről, a... több»

0