A feleslegesen elkészített munkák netovábbja

2019.03.15 17:56 Berto49 Olvasottság: 165x

0

Yorgos Lanthimos nálam már az első megnézett filmjével, a „Kutyafog” cíművel „elásta” magát. A két ezelőtti filmjét meg se néztem, ezt is csak azért, mert kíváncsi voltam az előttem eddig ismeretlen Olívia Colman Oscar-díjjal jutalmazott teljesítményére. Csak még jobban tudom sajnálni a sokadjára is hoppon maradt Glenn Close-t, mert sokkal jobban megérdemelte volna a díjazást.

Colman sikeresen elcsúfította magát a 17(!) terhességbe és a vetélések sokaságába belerokkant, aberrált Anna királynő szerepe kedvéért (Tudom, hogy felségsértés miatt minimum fejvesztés jár. Jó lenne tudni, hogy a férj, Oldenburgi György vérbaja, vagy Anna állítólagos vérmérgezése okozta-e a rekordszámú halvaszületést és csecsemőhalált. A királynő férjének teljesítménye bátran összevethető egy kiváló tenyészbika termékenyítési rátájával). Close alakítása szerintem fényévekkel jobb volt, de az köztudott, hogy a Bizottság lelkesedik, és ész nélkül díjazza a beteges hajlamú személyek megjelenítőit. Félreértés ne essék, nem a leszbikusság akasztott ki, hanem a filmben ábrázolt világ, amelyben a férfiak csak nevetséges, bodorított parókát viselő bábok, minden döntés a féleszű királynő és kegyencei kezében volt. Egyszerűen nem hiszem el, hogy a világ negyedét uraló birodalom központjában ilyen viszonyok uralkodtak, de ha véletlenül a fele is igaz, akkor megérdemelték annak elvesztését, csak az idő malmai lassan őröltek.

Arra is nagyon kíváncsi lennék, hogy a jelenlegi királynőnek – ha egyáltalán be merték neki mutatni – mi lehet a véleménye. Ezt a filmet személy szerint a feleslegesen elkészített munkák netovábbjának tartom, felesleges pénzpocsékolás a köbön. Néhány ömlengő kritika elolvasása ellenére sem látok benne semmi korszakalkotó újdonságot. Yorgos úr megirigyelte Peter Greenaway túlcizellált barokkos munkáit; „Ilyet én is tudok” felkiáltással meg is rendezte a magáét.