Régebben fanatikus Stephen King rajongónak mondhattam volna magamat, de Az elmúlt évek során mintha kissé megkopott volna nálam a Mester renoméja. Talán ezért is örültem közel két évvel ezelőtt annak a hírnek, hogy végre filmre viszik Az egyik számomra legkedveltebb regényét, Az Az-t. Tudom, hogy 1990-ben egy háromórás változatban már képernyőre vitték Krajcáros történetét, de Az inkább volt Tv-film (és ráadásul mozikba úgy tudom, hogy nem is került), tehát mozifilm változatként először találkozhattam Az Azóta méltán híressé vált horrorikonnal, Pennywise karakterével. Elképesztő nagy volt a hírverése anno a filmnek, szinte minden filmes fórum ezzel foglakozott, a kreatívabbnál kreatívabb sajtójáról már nem is írnék semmit. Persze kifizetődő volt mindez, hisz a film szinte minden rekordot megdöntött, amit ezidáig horrorfilm felállíthatott. Számomra csupán egy kérdés maradt anno ezek után. A különböző rekordok elérésében mennyire volt része a sajtókampányának, és mekkora része volt magának a filmnek?
IgAzságtalan lenne tőlem, ha a film minden sikerét csupán a reklámjaiban keresném, hisz egyáltalán nem volt rossz, sőt voltak benne kimondottan olyan jelenetek, amik maximálisan elnyerték a tetszésemet. Viszont jómagam úgy gondolom, hogy a film igAzi megmérettetése akkor jön majd el, amikor a második fejezete mozikba kerül (2019.09.05).
Mivel egy olyan Stephen King adaptációról van szó, aminél már a könyv terjedelme is megkívánja a hosszabb játékidőt, én kimondottan örültem annak, hogy míg Az első felvonás 135 perces, a második felvonás – ha minden igAz – 165 perces lesz, tehát én e téren nem éreztem volna, hogy elnyújtották Az első részt, sőt sokszor éreztem inkább Azt, hogy bőven hagytak ki még így is a történetből. Szerencsére egy percre sem éreztem, hogy egy horrorfilmhez képest hosszúnak mondható film, vagy, hogy unalmassá válna, és ez bizonyára két dolog miatt lehetett. Az egyik Az ügyesen felépített hangulat, ami igAz, nem volt annyira félelmetes, mint amennyire lehetett volna ezt fokozni, de végig képes volt lekötni a figyelmemet. A másik pedig a karakterek. Egyszerűen sikerült a készítőknek egytől egyig megkedveltetni velem Az összes gyerekkaraktert a Vesztesek-klubjából. Emiatt egy kicsit tartok is a folytatástól, hisz mind a könyv, mind a 90-es évekbeli Tv-film számomra pont ott vesztett kissé Az erejéből, ahol a történet már átlépte a gyermeki szálat. Viszont a könyvben ezt Az író akként kompenzálta, hogy míg Az első felvonásban kevesebb szerepet kapott Krajcáros, akarom mondani Pennywise, a bohóc, addig a második felvonás sokkal inkább szólt róla, hisz Az ő történetét csak részben ismertük eddig meg. Finoman szólva is van ebben kockázat, de mivel volt bőven idejük a készítőknek arra, hogy ezt szépen és izgalmasan tálalják fel nekünk, nézőknek, ezért én bizakodó vagyok e téren is.
A filmben alkalmAzott maszkokkal, trükkökkel, illetve CGI technikával többek közt meg voltam elégedve, szerencsére egyáltalán nem éreztem, hogy átestek volna annak a bizonyos lónak a túloldalára e téren, és úgy érzem, hogy ezt maximálisan tudatosan is tették a készítők, hisz ez a fejezet inkább volt egyfajta karaktermustra, hisz Krajcároson kívül mindenki megkapta a maga kis felvezetőjét. Jómagam már lebegve várom a folytatását, hogy végre teljes önmagában tudjam értékelni Az Azt.
79 Az (2017)
Egyenként eltűnnek egy kisvárosból a gyerekek. Csupán megcsonkított testrészek és szervek maradnak utánuk. Derry gyászol, azután elfeledkezik a tragédiáról, csak hét gyerek... több»
Szereplők: Jaeden Martell, Bill Skarsgård, Finn Wolfhard, Jack Grazer, Javier Botet
