2019.10.22 20:41 Kóborló Olvasottság: 221x
4

Az angol humor kedvelőinek kötelező darab

A Haláli hullák hajnala című film rengeteg fekete humort tartalmaz, bár ez igaz a legtöbb angol komédiára, amit lehet szeretni, lehet nevetni vagy mosolyogni rajta, de nálam mindenekelőtt hangulat kell hozzá. Hisz ha nem vagyok kellő mértékben erre hangolódva, akkor akár erőltetnek is hathat a végeredmény.

Alapjaiban kedvelem azon filmeket, ahol párosítják a horror és a vígjáték elemeit, hisz mindkét műfaj képes hatást gyakorolnia a nézőre. A legfontosabb az ilyen horrorkomédiákban, hogy sikeresen megtalálják azt a fajta egyensúlyt, ami mindkét oldalról élvezetessé tudja tenni az adott filmet, és nem utolsósorban az is igencsak fontos, hogy a filmnek legyen egyfajta olyan szavatossága is, hogy ha többször meg akarom nézni, még mindig meg tudjon nevettetni. Nos nálam sajnos pont ez hiányzott a Haláli hullák hajnalából, hisz nem egyszer vagy kétszer volt szerencsém látni, és emlékszem az első alkalomra, amikor láttam, kimondottan tetszett, de már akkor sem adtam volna rá maximális öt csillagot, hisz műfaján belül szerintem azért vannak jobb alkotások (Hullajó! Zombiland vagy ha angol alkotást keresünk, akkor a 2009-es Doghouse). Ezzel persze nem mondanám ezt sem egy rossz filmnek, sőt. Úgy gondolom, hogy akik első vagy második alkalommal tekintik meg, sokkal, de sokkal jobbra értékelik majd, mint jómagam. Na de nézzük magát a filmet!

Az angol humor kedvelőinek kötelező darab

A főszereplő választást kimondottan jónak nevezném. Shaun (Simon Pegg) és Ed (Nick Frost) karakterei egyértelműen uralják az egész filmet. Kettejük párosa igencsak jól működik (és a későbbiekben még jó párszor fognak közösen szerepelni), és igencsak jól ki is egészítik egymást a történetben. Kissé fájó, hogy a további szereplők szinte teljesen súlytalanok hozzájuk képest, és a humor forrását is csak e két színésztől kapjuk. Maga a történet nem túl acélos, mondhatni amolyan másodvonalbeli, hisz a cselekmény sallangmentes, viszont ahogy halad a film játékideje, úgy lesz egyre több erősebb és véresebb jelenet is; nekem ezzel csupán annyi problémám volt, hogy ahogy a horror része erősödik, úgy a komédia oldala viszont gyengül (oké, a film utolsó perceire azért visszatér a komédia is). Illetve a film végén azért egy aprócska kis társadalomkritikát is elhelyeztek, mint ahogy ezt már megszokhattuk George A. Romero élőhalott filmjeiben. Technikailag pedig egy egészen jól elkészített horrorkomédiához lesz szerencsénk.

Kellemes időtöltés a film, főleg egy-két barát társaságában.

horror | szatíra | vígjáték

Shaun a Winchester Pubban múlatja az idejét, az élete kész csőd, az anyjával folyamatosan veszekednek, a barátnőjét is elhanyagolja. Amikor Liz szakít vele, Shaun elhatározza,... több»

4