2020.09.10 21:43 Kóborló Olvasottság: 632x
1

Egy könnyed ausztrál kalandfilm némi kis horrorbeütéssel

Mindig örömmel tölt el, ha egy ausztráliai horrorfilmhez van szerencsém, mert kimondottan kedvelem az eme vadregényes országból származó horrorfilmeket. Az elmúlt napokban volt szerencsém újranézni ezt a filmet, és mivel az utolsó találkozásom A krokodilvadász címen ismertté vált kalandfilmmel még valamikor gyerekkoromban volt, amikor még nagyban dúlt idehaza a VHS-láz, egyből sikerült is a filmnek felültetnie arra a bizonyos nosztalgiavonatra (és ennek hatására bizonyára talán kissé feljebb is értékeltem a látottakat). Jómagam sokkal inkább tartom A krokodilvadászt egy szórakoztató kalandfilmnek, mint horrornak, hisz azért valljuk be, akik látták már a filmet, azok tudhatják, hogy igencsak kevés horrorisztikus jelenet található benne.

A film horrorvonulatát egy hatalmas krokodil szolgáltatja, viszont egyáltalán nem a legmegszokottabb formájában, hanem próbál egyfajta mélységet, kultuszt felépíteni az óriáskrokodil köré a helyi őslakók hite szerint. Ezzel még semmi gondom nem volt, hisz az ausztrál őslakosok igencsak sok állatistenségben hisznek a mai napig. Tehát ez még adott is egyfajta plusz érdekességet a filmnek, sőt a készítők egész ügyesen szőtték a történetbe bele a fehér ember és az őslakosok közti hitbéli eltéréseket.

Egy könnyed ausztrál kalandfilm némi kis horrorbeütéssel

Még a főszerepválasztást is jónak éreztem, bár azért kissé nehéz volt a főhőst alakító John Jarratt, ausztrál színészt ennyire fiatalon látni, hisz gondolom, a legtöbb horrorrajongónak róla elsősorban a Wolf Creek Mick Taylora ugrik be, de korrekt alakítást láthatunk itt is tőle. A további szereplők közül talán még egyet emelnék ki, az Oondabundot alakító Burnham Burnhamet (1936–1997); sajnos a többi karakter kevésbé volt fontos a történet szempontjából, így ezeknek a színészi alakításait sem nevezném sem kiemelkedőnek, sem túlságosan meggyőzőnek.

Mindenképp érdemes megemlíteni a film technikai megnyilvánulásait is, hisz azért mégiscsak egy hatalmas krokodil a mozgatórúgója, ami szerintem meglepően jóra sikerült. Persze vannak gyengébb pillanatai is a filmben használt technikáknak, de az mindenképp dicséretet érdemel, hogy a legtöbb esetben egész valósághűnek sikerült ábrázolniuk a készítőknek az óriáskrokodilt (mondjuk a sok esetben vöröses krokodilszemet annyira nem értettem, na de ezen lépjünk is túl). Hangulatilag egészen rendben volt a film, bár, mint említettem, inkább kalandfilmként tekintek eme alkotásra, semmint horrorként, viszont a készítők egész sok esetben jól tudták adagolni a feszültséget.

Mindenképp érdemes a filmet azoknak megtekinteniük, akik vonzódnak az ausztrál filmgyártáshoz, és egy kis nosztalgiázásra vágynak a kaland-horrorfilmek terén.

horror | kaland

Ausztrália egyik mocsárvidékén emberevő krokodil szedi áldozatait a lakosság köréből. Hamarosan versenyfutás kezdődik a helyi vadőr és néhány felbőszült városi vadász... több»

1