Pedig nem vagyok egy negatív fazon, komolyan mondom... De itt tényleg nem értettem a film koncepcióját. Egy vacak gyógyszerért ment a népirtás? Hú bakker...
Shyamalan... Minden oké ott fent, a toronyban?
Jó persze, értem én ezt az egész felhajtást, de miután kibosszankodtam magam, elkezdtem gondolkozni, de úgy keményen. Várjunk már egy kicsit, van ennek az emberkének egy kiugró filmje? Hát...
Na ugye?
Fussuk át. Hatodik érzék, A falu, Lány a vízben, Esemény, A Föld után. Hát nézhetőnek nézhetők, de egyik sem kimagasló a saját szubzsánerén belül. Talán az egyik legjobb mozijai az Ördög és a Jelek, és itt Mel Gibson és Joaquin Phoenix azért besegítettek, nem is kicsit.
Mike Gioulakis szerencsére szépen fényképezett. Egy szűk kis helyen forgatott kamaradarab, ahol minden egyes szereplőnek komoly szerepe van a történetben. De mégis... Súlytalanok és rettenetesen rosszak. Egyértelműen Charles a szívsebész (Rufus Sewell) az ellenpélda. Ő tökéletesen játszik, ahogyan tőle már réges-rég megszoktuk. A Cappa család, ahol súlyos titkok feszülnek, na ők vezetik fel a művet. Az apa, Guy (Gael García Bernal), az anya, Prisca (Vicky Krieps) és a két gyermek. Hozzájuk csapódnak aztán a többiek, de aki tényleg hidegvérrel és nyugodtan kezeli a helyzetet, az Jarin (Ken Leung) és neje. A film első úgymond beindulása, mikor észreveszik, hogy a gyerekek hirtelen megnőttek...
Innentől kezdve azért az események is begyorsulnak. Rájönnek és kiszámolják, kábé egy óra alatt kettő évet öregszenek. Ezek után úgymond elszabadul a pokol a kis csendes partszakaszon. Mindenki a vérmérséklete és habitusa szerint reagál a rémisztő tényre. Vannak light jump scare-ek, vannak érdekes fordulatok, de valahogy mintha egy színházi darabot néznék. Elnagyolt, ripacskodó színészek, a hirtelen jött dolgok miatti fejvesztett jobbra-balra rohangálás a parton. Ami zseniálisan megcsinált dolog volt, és tényleg tetszett, az a szívsebész feleségének magányos öregedése és totális megbolondulása...
Chrystal, ahogy egyedül üldözi a barlangban a két, immár felnőtt tinigyerekeket, ahogy őrülten csapkod, a csontjai úgy törnek el, és a végén szó szerint összehajtogatja magát egy félelmetesen groteszk emberi csomóba.
A zenei effektek is annyira jellegtelenek, hogy felőlem akár hallgathattam is volna végig a tenger moraját... Az egész egy random katyvasz volt, rettenetesen béna és gagyi színészekkel, egy-két kivételtől eltekintve...
A nagy ötlet a rendezőtől? Mindenki haljon meg... Az igen!
Ja nem! Ketten, persze már erős középkorúan, éljék túl... Ó, és persze egy full milliárdos szervezetet buktassanak le... Oké... Egy kicsit (ja nem, nagyon) vicces...
A béna rapper, az idegesítő szöszi, az esetlen és kissé csúnya tinik, a röhejes Cappa család és a többiek. Hú, Mr. M. Night Shyamalan, ez (sem) jött össze. Idegesítő, unalmas és értelmetlen, sőt a végére egy nagyon összecsúszott és összedobált film... Hamar felejtsük el! Senkit ne tévesszen meg, egy csillag a film, és egy csillag Rufus Sewellnek.
Nekem maradt a kedvenc fotelem, és kakós kalács, hideg tejjel...
Próbálok felejteni.
62 Idő (2021)
Egy kellemes családi vakációként indult az egész... Egy kedves család útja során megáll egy idilli, félreeső tengeparton, ahol úgy tűnik, hogy az idő is másképpen telik, így... több»
Szereplők: Rufus Sewell, Gael García Bernal, Alex Wolff, Eliza Scanlen, Vicky Krieps
