Fredrik Hiller első rendezői munkája, ami nem is volt annyira rossz. Nem egy felejthetetlen mestermunka, de első nekifutásra biztató. Azért azt tisztázzuk, hogy nem horrorfilm, hiába annak tüntetik fel. Ez egy kőkemény északi dráma, misztikus, jó, oké, néha horrorisztikus jelenetekkel fűszerezve. A hossza pedig 75 perc, ezt is összevissza írogatják, amit nem értek, hiszen ha egyszer megnézzük, már látjuk az adott hosszt.
Na mindegy is, nézzük a filmet...
Egy északi (svéd) kisváros felszentelt papja, Gabriel (Jonas Malmsjö) éppen egy érzelmi, lelki válságból épül fel, magánéleti problémái is kikészítik, plusz ráadásként a hite is megrendül, mikor is telefont kap, hogy édesapja, Henrik (Per Ragnar), aki szintén papként regnált, az életét vesztette egy kis faluban. Gabriel még az éjszaka folyamán elindul, és a koromsötét éjszakában nem teljesen átlagos utakon vezet, mikor egyszer a semmiből előtűnik egy női alak, és Gabriel elüti. Mikor kiugrik a kocsiból, a nő eltűnik, és a kocsi motorja megadja magát, így Gabriel kénytelen a fura erdőben elindulni gyalog. Hosszú gyaloglás után ráakad egy házra és több melléképületre, ahonnan fény szűrődik ki. Majd a házből kijövők szinte felnyársalják tekintetükkel, de kiderül, hogy ismerték az apját. Mint kiderült, az apját már el is temették, a halála másnapján, ami nagyon furcsa Gabriel számára...
A lassan kibontakozó alkotás bemutatja a bűnös, titkokkal teli falu lakóinak életét, és mocskos kis titkaikat, ahol az apja sem volt szent. A svéd egyház nemrégen elutasította a Pokol létezését, és ennek apropójára (is) készült ez a film. Szodómia, vérfertőzés, istengyalázás, minden, ami az átlagembernek bűn és megbocsáthatatlan. De a Pokol létezik, és hamarosan Gabriel is tapasztalni fogja, hiszen elkezdett látni, mert a Pokol lakói is ezt akarják...
Látja édesanyját, gyermekkori önmagát és apját, sőt a gonosz falusiakat is, akik a rossz és természetellenes dolgokat maguktól értetődőnek veszik. Ráadásul érzi, hogyha enged a csábításnak, a Pokolra száll, mint az apja. A család próbál segíteni rajta, de Gabriel tudja, ezzel neki kell megküzdenie...
Mi akkor a film sztorija? Vagy éppen mondanivalója?
A bennünk lévő démonok kieresztése vagy éppen elfogadása... Élj úgy, hogy becsülettel halhass meg.
A film lassú folyású és eléggé odafigyelős, de egyszeri megnézést simán megérdemel. A képi világa szép, de hát ez az északi filmeknél alap. Nem művészfilm, de hajaz egy film noir-ra, ami most nem zavart. A CGI kicsit gagyi, de ettől eltekintve egy erős közepes.
Na jó, a kedvenc fotelemből minden más, főleg, ha citromos teát szürcsölgetek és házi kakaós tekercset eszem hozzá...
