A találgatások tárhelye

2022.06.09 08:27 Laca//Ho/rr/oR// Olvasottság: <100x

2

Egyértelműen teljesen más megközelítésből tálalták elénk, mint az elődjét. Nekem ez a verzió jobban is tetszett, mint az első rész. Kíváncsian vártam mit hoznak ki három karakterből és lényegében pár négyzetméterből bő másfél órán keresztül. Egyáltalán nem csalódtam. Végig fenn tudta tartani a néző figyelmét, és konkrétan a találgatások mentek, mi is az igazság.

Ez a puszta kíváncsiság, tudatlanság, ami körbefonta a filmet a történet által, egyszerűen remek húzás volt. Persze, a remek játékot nyújtó negatív karaktert, John Goodmant is élmény volt nézni, hisz nagyszerűen mutatta a két arcát a film kétharmadáig. Jól bemutatták a karakterek bizalmatlanságát, a falkán belüli emberek helyezkedését és féltékenygégét. Ezek leginkább Howard, vagyis John Goodman karakterére voltak jellemzők, aki persze remekül hozta a kiszámíthatatlan, agresszív karaktert.

Amikor már véget értek a találgatások, és nagyjából a puzzle darabok a helyükre kerültek, akkor jött az igazán nagy izgalom, a film vége felé haladtával. A gyilkosságnál és a fagylalt evésénél értük el Goodman karakterének kiteljesedéséhez, bár előtte is volt jó pár ráutaló jel, ami végig fenntartotta a néző figyelmét.

A játékidő végéhez érve, egyszerűen átmentünk a thriller után a drámába, majd sci-fibe, ami jó húzás volt két okból is. Végre kiderült, hogy Howardnak igaza volt, így pontot lehetett tenni az i-re. A másik dolog pedig a film első része, amivel összekapcsolódik a történet. Főhősünknek, a Michelle-t alakító Mary Elizabeth Winsteadnek szembe kell néznie a földet megtámadó egyik lénnyel. Összességében egy jól összerakott, jó megközelítésből megrendezett alkotás volt, remek szálakkal és csavarokkal tűzdelve.