2022.09.02 00:39 fankbringa Olvasottság: <100x
0

Zenés időutazás a letűnt gengszterekkel

Amikor elkezdtem a filmet, arra számítottam, hogy egy hagyományos gengszterfilmet fogok látni, de tévedtem. A film igazából teljesen hozza a kor hangulatát. A letűnt csillogás emlékét és az enyészet orrfacsaró bűzét. Az eredmény egy sajátos keveréke a történelmi áttekintésnek és egy többszereplős tragédiának. Mintha azt akarná elmesélni, hogy a pénzzel együtt elvonult a csillogás és a közös koncon osztozkodáshoz hasznos, ha kéznél van egy vadászpuska.

Ami hamar megfogja az embert, az a film visszafogott tempója. Az a lassú hömpölygés, ami lehetőséget ad arra, hogy odafigyeljünk arra, hogy mi történik a vásznon. Nincs szájbarágós magyarázás, erőteljes nyomulás. Itt a néző feladata, hogy kibontsa azt a képet, amit elé tárnak. Hirtelen fontos lesz a díszlet, fontos lesz a szereplők játéka és ezáltal a történet teljességében bomlik ki előttünk. Az atmoszféra fontos eleme a zene, ami pont annyira karizmatikus, hogy megragadja a figyelmet, tökéletesen beleillik a környezetbe és emlékeztet, hogy ezek a dalok mennyire régiek és még mindig szeretjük őket. A dalválasztás kiválóan sikerült. Kiváló dalok, nagyszerű előadásban. A film végén olvasható a lejátszott dalok listája, ahol nem egynél Cytnhia Erivo van megjelölve előadóként. Megérdemelten kapta meg a filmbe kerülés lehetőségét.

Zenés időutazás a letűnt gengszterekkel

Megemlíteném Chris Hemsworth alakítását. Egy kis fricska, hogy a filmben isten üzenetét hozza, míg a Thor filmekben szintén. Ebben a szerepben egyszerűen sziporkázik. Ez megy neki a legjobban. Amikor besétál a képbe, egyértelműen magához ragadja a figyelmet és el sem ereszti. A többi szereplő szinte csak árnyéknak tűnik mellette.

Jeff Bridges végig hozza a megtört papot. Az embert, aki élete utolsó nagy dobására készül, mielőtt végleg elveszíti önmagát. Megtestesíti a jó és a rossz harcát, a választás erejét és a kitartás fontosságát. Ő a legsokoldalúbb karakter az egész filmben.

A történet egyszerű: sorsok összefonódása egy közös örvényben, mely olyan gyorsan húzza le a mélybe a szereplőket, hogy mindenki a következő levegővételért küzd. Személyes sorsok, drámák, majd a konfliktusok és a tragédiák kötelező elegye meglepetés és varázslat nélkül. Ez nem az a körömrágós krimi, ahol egy perc nyugalmat sem hagy nekünk a film, hanem a lassan mozgós fajta, ahol a néző elgondolkodik a történteken, ahelyett, hogy belerohanna a következő izgalomba. Van egy mindent átható perverz megjelenítése a gyilkosságoknak, ami pont beleillik a perverz hotel koncepciójába. Stílusos kibontása mindannak a fájdalomnak, amit a szereplők hordoznak magukban.

A filmet annak ajánlom megtekintésre, aki szereti a régi vágású filmeket, szereti a régmúlt zenéit, mint például az Unchained Melody-t, és kedveli az epizódszerű, némafilmeket idéző jeleneteket.

dráma | krimi | misztikus | thriller

Hét idegen találkozik a sötét múltú El Royale nevű hotelben. Mind a hét vendég maga mögött szeretné hagyni rázós múltját, és mindegyikük számára meg is adatik a... több»

0