Joe Blackre várva

2023.04.09 17:01 cynicalrealist Olvasottság: 415x

1

Van az úgy, hogy az ember távirányítókattogtatás közben beleszalad egy-egy olyan filmbe, amit kábé ezer éve látott, nem is feltétlenül akar megnézni újra, de aztán úgy alakul, hogy akár háttérzajként, akár unaloműzőként, akár véletlenül ott ragad az adott csatornán. A Ha eljön Joe Black értékelése amúgy elég egyszerű lenne: ez egy igazán rossz film, büntetésből nézetném meg először a készítőkkel, aztán gyakorlatilag bárkivel, akinek fizikai fájdalmat kívánnék okozni (nem kívánok fizikai fájdalmat okozni senkinek, ez csak költői túlzás volt). A sztori alapból nem lenne gyenge, sőt, de a kivitelezés rendkívül bágyadtra sikerült. Beleértve a „szépember” szereplők színészi kvalitásait is.

Claire Forlani igézően néz, kábé ezt tudja a mocsárszemeivel, mondjuk elég profin. Brad Pitt csak néz, nem igazán derül ki, hogy milyen indíttatásból, a női nézők többségének nyilván ez is elég. Anthony Hopkins jó, de Anthony Hopkins akkor is jó, amikor nem jó. A történet nemcsak lassú, de vontatott is, megszabadulás a végkifejlet, amikor megjön Joe Black.

Vagy elmegy. Végül is lényegtelen. Ugyanakkor talán illene elmondanom, hogy miért a négy csillag. Nos, a sztori alapból egész jó, és bár kicsit lassan mesélik el az alkotók, és néhol az ember kezdi elveszíteni az érdeklődését, azért kompletten egészen rendben van. Calire Forlaninak nincs sok dolga, csak az, hogy igézően nézzen a mocsárszemeivel, és ezt Oscar-díjas szinten tudja hozni. Brad Pittnek ugyanakkor az a feladata, hogy mint az ördög jobbkeze (vagy bal, vagy az ördög jobb- és balkeze, végül is mindegy) csak nézzen, és ezt szintén Oscar-díjasan műveli, kérdezzék csak meg bármelyik női hölgyet. Anthony Hopkins pedig kifejezetten jó, bár Anthony Hopkins akkor is jó, amikor nem az. Ha már kellőképpen összezavartam az olvasókat, akkor maradjunk annyiban: ez a film annyira rossz, hogy szinte már jó. Ha épp van hozzá türelmük, nézzék meg, aztán gyorsan felejtsék el.