2023.04.22 07:54 Interfectorem Sabnock Olvasottság: 122x
1

A hozzá nem értők

Szinte sejtettem.

A hozzá nem értők és a hölgyek felpontozzák, a többiek, plusz a hozzáértők lehúzzák ezt a gyenge, klisés, unalmas filmet.

A hozzá nem értők

De miről is hadoválok itt?

A 17. és a 19. század között Dahomey királysága volt az egyik legnagyobb és legvirágzóbb nyugat-afrikai nagyhatalom, ami elsősorban nőkből álló hadseregéről, a mindössze 3-4000 főt számláló Agojie-ról volt híres, vagy éppen hírhedt.

Európai körökben anno amazonoknak is nevezték őket, ezzel is utalva az ókoriakhoz fogható harcedzettségükre, gyorsaságukra és kíméletlenségükre. Gina Prince-Bythewood (A halhatatlan gárda) új filmje, a The Woman King – A harcos a Dahomey királyságba utaztatja el a nézőt, ahol egy személyes(nek készített) történeten keresztül mutatja be az Agojie csatározásait és működését.

Nawi (Thuso Mbedu) miután több alkalommal sikeresen ellenáll a szülei által előszeretettel erőltetett és szorgalmazott kényszerházasság intézményének, a királyi udvarba kerül, ahol az Agojie-k kőkemény kötelékében nevelkedik. Ám eközben megismerjük a katonai alakulat vezetőjét, Nanisca tábornokot (Viola Davis) és Ghezo királyt (John Boyega), akik az Oyo Birodalom egyre erőteljesebb fenyegetésére próbálnak megoldást találni.

Az Oyo Birodalom ugyanis amellett, hogy anyagi függésben tartja Dahomeyt, európai rabszolga-kereskedőknek szállít fekete hadifoglyokat az őket körbe ölelő királyságokból.

A The Woman King egyrészt lerója tiszteletét Afrika mesésen gazdag történelme előtt, másrészt erőteljes utópisztikus traumafeldolgozást tár a néző elé.

A történelmi kontextus így adott, de mindez csupán körítés, a lényegi narratíva szinte egyszemélyes karakterszinten próbál (próbál!) egy történetet elmesélni. Nem is feltétlen alapvetés, hogy történelmi hűségében teljesen kikezdhetetlen legyen egy játékfilm, viszont ez esetben a dramaturgiai építkezésben kellene maradandót alkotnia. A probléma, hogy a The Woman Kingnek ez nagyon nem sikerült.

Sőt!

Nanisca karakterében egy reformer megtestesítőjét ismerjük meg, aki megpróbálja felhívni a figyelmet a királyságra leselkedő veszélyekre és a vezetés hibáira.

Felemeli a hangját a rabszolgakereskedelemben való részvétel ellen, hadseregében kvázi safe-space-t teremt meg a nőknek, ahol teljesen védve vannak a társadalmi elnyomástól, és persze szabadságharcosnak sem utolsó. Ennek ellenére a film abszolúte nem éri el azt, amit szeretne a karakterrel: Naniscát a döntéseiben túlnyomórészt csak az érzelmei vezérlik, melyek egy bizonyos szintig szükségesek, ám vezetőként hosszabb távon nem egy komoly életbiztosítás.

Bythewood filmjével az a másik hatalmas fő gond, hogy túl sok mindent akar bemutatni.

Félreértés azért ne essék, az alapkonfliktus könnyen felvázolható és követhető, de a cselekmény mégis sokkal szerteágazóbb, ami miatt aztán sokkal nehezebb érzelmileg belehelyezkedni a felvázolt narratívába.

Először figyelemmel követjük Nawit, majd a fókusz ráterelődik Naniscára, ám eközben az Agojie működését és a rabszolgaság érzékeny kérdéskörét is boncolgatni próbálja a filmet, az afrikai és az európai szempontból, melyek közül kizárólag a rabszolgakereskedelem afrikai vonatkozásait képes elég stílusosan tematizálni.

Az Agojie hírhedt kiképzéséből csupán nagyon rövid szekvenciákat kapunk, a (központi) szereplők közötti párbeszédek laposak és klisések, az akciójelenetek pedig, bár jól megkoreografáltak, nem elég brutálisak és húsbavágóak, amik így hiteltelenné válnak.

A The Woman King a zavaró felületessége miatt gyorsan feledésbe fog merülni, annak ellenére, hogy a lehetőség megvolt egy izgalmakkal teli, fiktív elemekkel tarkított történelmi eposz bemutatására.

El lehet azon gondolkozni, hogy mit hozott volna ki egy ehhez hasonló alapanyagból mondjuk egy Ryan Coogler, ám ezúttal A halhatatlan gárda direktora, Gina Prince-Bythewood ült a rendezői székben, ami talán nem a legjobb ajánlólevél számomra.

Talán a zene az, ami bejövős, Terence Blanchard jó munkát végzett.

Végignéztem, és csikorgattam a fogam, ami nem jó jel.

Gyenge lett, mindössze két csillag.

akció | dráma | történelmi

Egy történelmi eposz, amelyet a Dahomey Királyság, Afrika egyik legerősebb államának 18-19. században történt eseményei ihlettek. Nanisca (Viola Davis) egy kizárólag nőkből... több»

1