2023.06.26 17:42 Interfectorem Sabnock Olvasottság: <100x
1

Egy orosz misztikus mozi, és semmi több.

Horrorfilmek világában ritkán indulok el keletre (mármint az ukránok, oroszok, grúzok, litvánok felé), mert amit eddig tapasztaltam az orosz rémfilm-gyártás területén, az nem győzött meg teljes mértékkel.

De most, az éppen aktuális felfedezőkörutam keretében sikerült egy olyan műre bukkannom, ami nemhogy megugrotta nálam a lécet, hanem egészen új perspektívákat adott nekik.

Egy orosz misztikus mozi, és semmi több.

Hogy ne húzzam tovább a szót, elmondom, hogy egy Mariano Baino által rendezett, erősen Lovecraft-hangulatú angol-orosz koprodukcióról van szó.

Nos, lássuk, mit ad a sztori!

A kezdő képsorokban láthatjuk, amint egy kislány egy nagyon különös amulettel a kezében egy apácához fordul, aki pedig erősen szörnyűködve viszi azt az atyához, majd nem sokkal ezek után mindketten halálukat lelik egy rejtélyes hullámzás által, mely szinte az egész templomot alámossa.

Snitt.

Húsz évet ugrunk az időben, amikor is Elizabeth (Louise Salter) a barátnője, Sára (Venera Simmons) hívására Londonból ugyanerre a kis szigetre jön, hogy vele együtt kutasson az apátság könyvtárában.

Ám, mire megérkezik, barátnőjének csak a hűlt helyét találja, viszont az apácák rejtélyes viselkedése felkelti a figyelmét.

Miközben az apátságon kívül és belül próbál a szörnyű titkok után kutatni, egyre világosabb lesz számára, hogy félelmetes múltja szoros összeköttetésben van a rejtélyekkel…

Ez az ukrán részeken forgatott angol-orosz koprodukció hangulatában leginkább a Lovecraft-művek kultikus misztikusságára hajaz, vagyis a számunkra ismeretlen, felsőbb hatalmak általi totális irányítottság, amely idegtépő lassúsággal bontakozik ki a szemünk előtt, kéz a kézben járva a saját szakállra történő nyomozás közben fellépő földöntúli őrülettel.

Eközben az apácák vezetője, Mother Superior (Mariya Kapnist) egyre furcsábban és kiszámíthatatlanabbul kezd viselkedni.

A bizarr és rettenetes kultuszukat titkoló apácák csoportja mellett a gyönyörűen megkomponált képek, amiről Alex Howe gondoskodott, és a szinte végig a háttérben lopakodó muzsika, amit Igor Clark komponált, teszi különlegessé teszi ezt az alkotást.

Persze azért felejthetetlennek sajnos nem mondanám, mert amúgy főként költséghatékony belső terekben zajlik a cselekmény, némi vérrel és bizarr halálokkal, viszont a végén a földöntúli devil/monster is megmutatja magát pár pillanatig.

A lezárásról pedig csak annyit, hogy máshogyan nem is lehetett volna elképzelni a történet lekeverését.

Egyszóval, mi is a konklúzió?

Egy bőven nézhető misztikus horror, némi gore beütéssel.

Soha rosszabbat.

Nálam 72%, és négy csillag.

57 Temnye vody  (1993)

horror | misztikus

Elizabeth egy kis szigetre érkezik, hogy kutasson az ottani apátság könyvtárában. Csakhogy azzal nem számol, hogy a Gonosz bárhol felütheti a fejét, és nincs menekvés. több»

1