2023.07.23 14:12 Harper Olvasottság: 3307x
11

Oppenheimer - az útóbbi évek legjobbja

Óriási várakozással mentem el a moziba, hogy megnézzem végre az Oppenheimert, hiszen történelem-szeretőként érdekelt az atombomba-program megfilmesítése, másrészt kíváncsi voltam arra is, hogy Christopher Nolan hogyan dolgozza fel a leghíresebb atom-tudós, Robert Oppenheimer életét. Ami Nolant illeti az Eredet című filmje óta nem voltam oda a rendezéseiért (sem a Csillagok között, sem a Dunkirk, sem pedig a Tenet nem lett a kedvencem), ám az Oppenheimerről kilépve, most először kalapot emeltem legbelül a tehetsége előtt. Ez a film valóban különleges. A sztori két aspektusát: a híres amerikai atom-programot (a történelemkönyvekből ismert Manhattan-tervet) és Oppenheimer életét is egy központi vezérszálra fűzi fel Nolan, mely az atomtudós 1954-es perét (meghurcolását) mutatja be.

Így már a legelejétől látjuk, hogy a tudóst majd megvádolják és méltatlan helyzetbe hozzák a háború után, de közben a script felvázolja felemelkedését is, azt a folyamatot melynek során egyetemistából világhírű tudós lesz. Az Oppenheimert alakító Cillian Murphy (aki egyébként még nagyon hasonlít is a tudósra) kétségtelenül hatalmas alakítást nyújt. Megformálásában kiderül, hogy Oppenheimer a karrierje csúcsán az amerikai kormány teljes támogatását élvezi abban, hogy saját tudós-csoportjával megelőzze Hitler kutatóit és elsőként fejlessze ki az atombombát. Ehhez egy komplett mesterséges kisvárost bocsátanak a rendelkezésére az Új-mexikói sivatagban (Los Alamost) ahol 4 ezer ember (tudósok és családjaik, plusz katonák) tevékenykednek Opi keze alatt.

Oppenheimer - az útóbbi évek legjobbja

Összekötője Leslie Groves ezredes (majd tábornok), akit Matt Damon személyesít meg a filmben. Övé a második legjobb alakítás. Párbeszédeik szellemesek, vitriolosak és jól kiemelik a kor Amerikájának két arculatát. Közben Los Alamosban láthatjuk a magyar származású Teller Edét (Benny Safdie), aki később majd ellene fordul és látjuk dolgozni a kor nagy fizikusait is, így Niels Bohrt (Kenneth Branagh) és Vannevar Busht (Matthew Modine) akik mindvégig kitartanak Opi mellett. Erőfeszítéseiket pedig siker koronázza: 1945 júliusára elkészül a Trinity (a világ első atombombája). Később Amerika élesben is beveti az atombombát, melyből 1945 augusztusában kettőt is ledobnak. 200 ezer ember hal meg, de Japán azonnal kapitulál. Amerika ünnepli a sikert és békét elhozó Oppenheimert, aki eközben rádöbben, hogy milyen iszonyú fegyvert készített. Ráadásul egyes tudósokkal viszálya támad: konfliktusba kerül Ernest Lawrence tudóstársával (Josh Hartnett) és Szilárd Leóval is (akit Haumann Máté alakít nagyszerűen). De legnagyobb ellensége a nagy befolyással bíró Lewis Strauss lesz (Robert Downey Jr), akit egy alkalommal megszégyenít (egy beszédében) és aki ezért elhatározza tönkretételét. Oppenheimert a kísérleti atombomba felrobbantása majd a valódi bombák Japánra történő ledobása után kommunizmussal vádolják meg Strauss emberei. Mindezt abban a korban, amikor Amerika már ősellenséget lát a Szovjetunióban és a kommunizmusban és afféle kommunista-ellenes hisztéria uralja az országot. Megkezdődik egy eljárás Oppenheimer ellen, mely bukását hozza. A film bemutatja Oppenheimer magánéletét is. Ebből kiderül, hogy különleges kapcsolat fűzte feleségéhez, Katherine -hez (Emily Blunt), aki annak dacára is kitart mellette a végsőkig, hogy megcsalja egy szenvedélyes kommunista mozgalmár-nővel. Ez utóbbi karaktert, Jean Tatlockot a gyönyörű Florance Pugh alakítja (nem kevés meztelenkedéssel). Mindkét nő kiemelkedőt nyújt, de Emily Blunt játéka összetettebb. Az Oppenheimer egy bonyolult film, megértéséhez kell némi történelmi háttértudás is, de megéri mind a 180 percét végignézni, mert egy különleges rendezést és rengeteg nagy alakítást élvezhetünk általa. Amellett Nolan egy végső tanulsággal is megajándékoz bennünket a legvégén: az egyre hatékonyabb fegyverek létrehozásával az emberiség saját pusztulását idézheti elő, mely folyamat valójában már 1945-ben elkezdődött Oppenheimer kutatásaival. Ahogyan ő maga mondta a filmben: "Én lettem a halál, világok pusztítója" (idézet a hindu Bhagavad Gitából). A filmet illetően az értékelésem 90%, szinte hibátlan alkotás. Mindenkinek látnia kell.

77 Oppenheimer  (2023)

dráma | életrajzi | történelmi

SkyShowtime (2024.03.21.)

A második világháború egyik legborzalmasabb hozadéka az atombomba feltalálása, amelynek első és egyben utolsó bevetése sokkolta a világot. J. Robert Oppenheimer nevéhez... több»

11