Michelangelo Merisi, a 17. század leginnovatívabb festőjének szűkebb és tágabb közegét, viszontagságos fordulatokban gazdag, csapodár életét mutatja be a film, minimális humorral fűszerezve. Köztudott, hogy a híres művészt sajátosan új, drámai impressziót közvetítő eljárása, alkotásainak intenzív hatása tette népszerűvé. A belülről fakadó, kivételes és újító látásmódját, az alkotási folyamatok mögött meghúzódó érzelmeit, motivációit, a saját traumatikus élményeit emeli ki a rendezés. Fontos szereplőként jelennek meg a filmben az őt körülvevő emberek. Az egyedi hangon művelt fény-árnyék kompozíciós technika mellett ők válnak Caravaggio meghatározó névjegyévé.
A művészt kedvelő nézők maximálisan elégedettek lehetnek, mert legfőbb alkotásaival örvendeztetnek meg bennünket. A Milánóhoz közeli Caravaggio birtokon született mester festményeinek ereje áthatol a mozivásznon. Az élvezeti értéket különösen növeli, hogy nincs a fantáziánkra bízva, vajon milyen körülmények között készültek a felvonultatott remekművek, mert a történet szenvedélyesen meséli el nekünk. Ezalatt szembesülünk vele, hogy a botrányhős festő valójában egy mélyen érző lélek, aki a jézusi tanítást sugalló módon közelített a nyomorgókhoz, a társadalom által deviánsként kezelt emberekhez. Egyébként ő maga is élhet ez utóbbi címkével. Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje és a Bolondok hajója című alkotások képi világa sejlik fel, ahogy Caravaggio életvitelét szemléljük. A csapongó nőfaló egyik meghatározó jellemvonása, hogy lázadóként képviselte a ráható igazságot. Elvetette az illuzionista látásmódot, azt akarta magából felszínre hozni, ami mélyen belül megérintette. A bibliai világot úgy festette meg, hogy kivonta a képzelgést belőle, mert ragaszkodott az igazsághű, realisztikus festészethez, nem akart káprázatot teremteni. A valódi keresztényi odafordulás hitvallottjaként váltak képeinek központi szereplőivé barátai, akik koldusok, prostituáltak soraiból kerültek ki. Ő nem a fensőbbséges felsőbbrendűséget akarta láttatni, hanem lefelé, a mélybe tekintett. Tudta jól, hogy az erő ezek között az emberek között lakozik, ők tudnak neki mesélni. Ehhez egy értő, másokat olvasni tudó befogadóra volt szükség. Egyéniségének kulcsát kapjuk a kezünkbe, mert rájövünk, hogy mi minden inspirálta a műveinek kirobbanó energiáját. Caravaggio nem akarta elhazudni a valódi, emberi jellemet formáló emóciókat, és ezt talán megismételhetetlen, stílusát tekintve egyedi kifejezésmóddal vitte vászonra.
A konfliktusokban bővelkedő festőzseni életének nagy szégyenfoltja az általa elkövetett emberölés, ami miatt menekülnie kellett. Tette örökre billogot nyomott a személyére. Ennek a cselekménynek a részleteit is láthatjuk megjelenítve. Aki eddig nem ismerete a körülményeket, annak tud újat mutatni a film. Lényegében ez a forgatókönyv cselekményének forráspontja is. Kicsit elmosottan lett felépítve a vonalvezetés. Nagyon kell figyelni, hogy elkapjuk, most épp ki mit mikor mesél el, hova ível a történet, mert néhol szétcsúszik a koncepció, rá kell hangolódni az elbeszélésekre. A cselekményt Ombra nyomozása viszi előre, akit a Vatikán bérelt fel, hogy találja meg Caravaggiót, aki a gyilkosság után elszökött Nápolyba, majd Máltára. A gyilkosság volt az egyik indíték, ami miatt el akarták kapni, de nem meglepő módon a vallási ideológiára való fittyet hányás fájt a legjobban az egyháznak. Az öntörvényű művész nem volt hajlandó pátosszal teli, áhítatot sulykoló képeket festeni, így kivívta az egyházi hatalom ellenszenvét. Ugyan az inkvizíció üldözte őt, de szerencsére akadtak patrónusai az egyházban, így sokat köszönhetünk nekik, hogy Caravaggio alkotásai fennmaradhattak.
A fény-árnyék mesterének sok követője volt, közülük Artemisia is, aki szintén feltűnik a filmben. Sajnos a Zsuzsanna és a vének című bibliai történetet megjelenítő festménye csak egy pillanat erejéig látható. Ezt ellensúlyozva a film nem felejtkezik meg róla, hogy Artemisia ugyanolyan bátor lázadóként szállt szembe az egyházi felügyelettel, mint Caravaggio. Ámbár csak ízelítőt kapunk a nőket sújtó hatalmi elnyomásból.
Fordulatokban gazdag, szép látványvilággal mutatja be a film a már felnőtt, érett festő életének mozzanatait. Időnként ugyan vontatottnak hat, de összességében intenzíven élhetjük át a művészt inspiráló momentumokat, emellett az inkvizítorok elvakult, hitbuzgó hatalmi játszmáiból is kapunk ízelítőt. A szabad gondolkodás titánját, a szabad életet élni kívánó festőművész küzdelmeit ismerhetjük meg az őt követő nyomozó árnyékán keresztül.
60 Caravaggio árnyéka (2022)
dráma | életrajzi | történelmi
A 17. századi Olaszországban a híres művész, Michelangelo Merisi, más néven Caravaggio nem volt hajlandó betartani a trentói zsinat által a vallási témák ábrázolására... több»
Szereplők: Isabelle Huppert, Louis Garrel, Riccardo Scamarcio, Michele Placido, Vinicio Marchioni
