A témaválasztás nem lenne rossz – a hazug(gá váló) média erejéről, az emberek egymás elleniségéről, a fiatalok besokallásáról –, de mindent csak karcol a film. Kb. „úgyis tudod, mit akarok mondani, forgasd le magadban, ha többre vágysz!” felfogással. Miközben védhetetlenül hosszú. Minimum a snittek negyede (ha nem a harmada) felesleges – néz, biciklizik, cipőt köt, fogat mos. Cserébe a képi világ is silány. A jelmez, a smink kritikán aluli, a vágó meg valszeg nem vette fel a munkát, csak a bérét. Az amatőr szereplők pedig annyira ápolatlanok és tehetségtelenek, hogy érezni lehet a vászonról a szagukat. Czinkóczi Zsuzsa meg a Monori Lili hozzájuk képest egy Audrey Hepburnbe oltott Judy Garland volt annak idején... Mintha egy 40 évvel ezelőtti amatőr film lenne néhány tehetséges mentesítőszínésszel.
Znamenák (az apa) jó, de a monológja a saját apjáról sántít kicsit, mert ha igaz lenne, hogy a Szabadság híd felújításánál halt meg, miközben a „szocializmust építette”, akkor Györgynek már bőven 70 fölött kéne lennie – miközben max. 65 körüli. Hacsak nem a 80-as felújításra gondolt a szerző... De akkor meg már nem volt gyerek, ahogy mesélte... Szóval időzűr van megint. Akárcsak a Rossz versekben, ahol a jelenben 32 éves főhős a PUF zenekar '97-es plakátjába veri a fejét 17 évesen... Miközben ha akkor már valóban annyi lett volna, akkor a film jelenében (2018-ban) már 38-nak kellett volna lennie, és nem 32-nek.
A Rusznák–Sodró páros is jól működik (hiába, az életben is együtt vannak), és ha jó láttam, volt egy villanásnyi easter eggjük is talán, amikor a csaj leadja a kocsit a sulinál, és az utcasarkon utána fordul egy magas, cingár, ősz hajú férfi. Aki mintha A mi kis falunk Pali bácsiját alakító Dióssy Gábor lett volna – aki ott Sodró demens apukáját játssza. De ez nem menti meg a filmet. Díjat is csak azért kaphatott odakinn, hogy jelezzék: együttéreznek a kirekesztett rendezővel. Mert a film minősége nem indokolna kitüntetést. És erre nem mentség az sem, hogy állítólag 35 millióból forgott, és hogy fahrtkocsi helyett kerekesszéket használt a stáb. Mert ma már egy középkategóriás GoPro kamerához is utánad vágják a képstabilizátor fogantyút. De ha nincs is a stábnak ilyene, akkor is kölcsönad neki bárki filmes haver egyet. (Bezzeg drónjuk, az volt az utolsó snitthez, ahol a kivehetetlenül sötét balatoni hullámoktól fájdult meg az ember feje.) Egyébként sincs három összefüggő perc ebben a 2 és fél órában, amitől ne gurgulázna a nézők szeme. Az olyan dramaturgiai töltetéksemmikről nem is beszélve, hogy rászokott-e az erdélyi újságíró csaj a cigire, vagy sem. Elkergetik-e őket miatta a kávézóterasz hátuljába, vagy sem. Ki a francot érdekel? Mindenbe belekap a film, de iszonyat hosszúsága ellenére szinte semmit nem visz végig. Az 56-os veterán jelenete pl. mit akart szimbolizálni? Hogy a nagy öregek igazából ott se voltak, vagy nem úgy, és nem akkor? Mint Dózsa László? De ez karcolatnak is gyenge. Képileg meg – alig kivehetően ott a Mammut sarkában – bántóan halovány.
És a vége? Augusztus 26. Az már túl van a pótérettségin is. Mégse reflektál rá egyik szereplő sem. Csak mennek bulizni az éjjeli Balcsira. Azon belül is beszökve egy vadidegen medencés nyaralóba, ahol aztán hajnalig csapatják anélkül, hogy bárkinek is feltűnnének. Majd reggel fennakadva a kerítésen a főhős ötletére inkább a Balaton felé veszik az irányt és – a szabadság metaforájaként? – berongyolnak a tóba... (Telken belülről hogy jutnak ki oda? Vagy vízparti a telek? De akkor miért a kerítésen át érkeztek, és mért nem a víz felől?)
3/10.
77 Magyarázat mindenre (2023)
A Magyarázat mindenre valósághű képet ad egy szétszakított nemzetről, egy 18 éves fiú botrányos érettségi vizsgáján keresztül ragadva meg egy megosztott ország lényegét. több»
Szereplők: Sodró Eliza, Znamenák István, Dániel Kiraly, Kizlinger Lilla, Hatházi András
