A remény rabjai az egyik legismertebb és legkedveltebb film, amely valaha készült. Bár a filmet a bemutatásakor nem értékelték eléggé (kasszasiker volt, de a hét Oscar-díjból, amelyre jelölték, egyet sem nyert meg), mára minden idők egyik legjobban csodált filmjévé vált.
Akinek van tévéje, az valószínűleg legalább egyszer, ha nem többször, látta a filmet. Ennek ellenére ez a hosszú börtöneposz rengeteg különleges részletet rejt magában; olyan részleteket, amelyeket még a szemfülesebb nézők is biztosan kihagynak. Nézzünk meg néhányat közülük!
1. "Talán azért, mert ír vagyok"
Andy és Red barátsága legendás. Egy beszélgetésük során Andy megkérdezi Red becenevének eredetét. Feltehetően a vezetékneve miatt (a teljes neve Ellis Boyd Redding), de amikor Red válaszol a kérdésére, azzal viccelődik, hogy "talán azért, mert ír vagyok".
Nyilvánvaló, hogy ez csak viccnek szánja, de a mondat mögött mélyebb jelentés is van. Bár a filmben Morgan Freeman játssza Redet, az eredeti novella szereplője ír. Frank Darabontnak nagy vágya volt, hogy Freeman játssza a szerepet, és ezt az apró részletet kifejezetten az ő kedvéért változtatták meg.
2. Frank Darabont keze
A film néhány jelenetében Frank Darabont vette át Tim Robbins helyét, amikor olyan felvételeket készítettek, amelyeken a karakter kezeiről készítettek közelieket.
Darabontnak nagyon konkrét elképzelései voltak arról, hogyan szeretné, hogy a jelenetek kinézzenek, ezért ő maga csinált meg bizonyos akciókat. Ez azonban csak két különböző jelenetnél történt meg: az egyik felvételen Andy keze tölt egy revolvert, a másik felvételen pedig egy közeli képet készítettek arról, ahogyan a nevét vési a cella falába.
3. Egy kicsit kevés a nő
Az igazsághoz tartozik, hogy A remény rabjai egy férfibörtönben játszódó film, így nem óriási meglepetés, hogy a szereplők és a színészek nagy része is férfiakból áll. A közel két és fél órás filmben azonban mindössze két nő van.
Nem meglepő módon ezek is kis szerepek. Az első karakter egy nő, aki Brooks kiszolgálására panaszkodik az élelmiszerboltban, a második nő pedig Andy kiszolgálásában segít a bankban, miután Andy megszökött börtönből.
4. A jogok
Bár ma már minden idők egyik leghíresebb filmje, A remény rabjai valójában akkor lett igazán sikeres, miután videón is megjelent. Azonban a siker egyik kulcsa kétségtelenül az volt, hogy a kábeltévében szinte folyamatosan játszották.
A film- és tévémogul Ted Turner a szokásosnál jóval alacsonyabb áron adta el a film jogait a TNT-nek, és a film állandóan forgott a kábelcsatornán, mert egyszerűen őrülten olcsón játszhatták.
5. Kívülről igazi börtön, belülről színpad
Nem túl szokatlan, hogy egy produkció egyes jelenetekhez valós külsőt teret használ, a belső jelenetekhez pedig épített díszletet. A remény rabjai esetében ez kissé atipikus okból történt. A külső jeleneteket a régi ohiói állami javítóintézetben vették fel, egy olyan börtönben, amelyet már jó ideje nem használtak.
Eredetileg úgy tervezték, hogy a börtönben is forgatnak, de a létesítmény belseje annyira leromlott, hogy valójában olcsóbb volt stúdiókban forgatni, mint magát az épületet felújítani.
6. Ohio helyettesítette Maine-t
Stephen King az egyik legkreatívabb és legtermékenyebb író a szórakoztató irodalom történetében. Történeteinek túlnyomó többségén azonban egy közös szál húzódik: szinte minden, amit ír, a szülőföldjén, Maine államban játszódik.
Ugyanez igaz A remény rabjaira is, de magát a filmet mégis Ohióban forgatták. A helyszín ebben az esetben a látvány szempontjából nem különösebben lényeges.
7. Rita Hayworth
Rita Hayworth a történet egyik kuclsfigurája. Olyannyira, hogy a film alapanyagául szolgáló eredeti novella címe valójában "Rita Hayworth és a Shawshank-megváltás" volt.
Frank Darabont rendező úgy döntött, hogy lerövidíti a címet és eltávolítja Rita Hayworth nevét, mert nem akarta, hogy az emberek azt feltételezzék, hogy a film magáról a színésznőről szól. Mielőtt azonban a filmet elkezdték volna gyártani, Darabont még mindig rengeteg megkeresést kapott színésznőktől, akik jelentkeztek volna Rita Hayworth "szerepére".
8. A 237-es szoba
Bármely Stephen King-műben vagy King-mű adaptációjában nagyon gyakori, hogy találunk utalásokat Stephen King más alkotásaira. A remény rabjai sem különbözik ettől. A filmben Red cellájának száma 237, ami történetesen annak a szobának a száma is, ahol Danny a Ragyogás című filmben megfordul.
Ez azonban csak a regényben van így. A Stanley Kubrick-filmben a szoba száma, ahol a hátborzongató hölgy lakik, 217-re változik. Nem világos, hogy Kubrick miért változtatta meg, ha egyáltalán volt oka a változtatásnak...
9. A helyszín
Bár A remény rabjai története látszólag Andy Dufresne szökését meséli el a Shawshank-i börtönből, ez a terjedelmes és epikus történet végül ennél sokkal többről szól. Andy Dufresne nagyszerű szökése gyakorlatilag simán meghiúsulhatott volna.
Az, hogy Andy kiássa az alagutat Shawshankből, hogy végre szabad legyen, a filmtörténet egyik legkatartikusabb jelenete, de ez nem történhetett volna meg, ha Andy a Shawshank-börtön sok más cellájának egyikében köt ki.
Ha csak egy cellával arrébb került volna, akkor csak egy másik cellába tudott volna beásni, ami teljesen meghiúsította volna a tervét. Szerencsés megmenekülése tehát a véletlennek és a kiváltságos helyzetének volt köszönhető.
10. Az égimeszelő Tim Robbins
Nehéz lehet felmérni egy színész magasságát, ha csak a képernyőn látjuk, különösen azért, mert a kameratrükkök révén egyes színészek nagyobbnak vagy kisebbnek tűnhetnek. Mivel azonban Tim Robbins kivételesen magas (196 cm), a szereplőket és a stábot bizonyos esetekben pusztán a magassága alapján kellett kiválasztani köré.
93 A remény rabjai (1994)
Andy Dufrense-t, az éles eszű bankárt 1946-ban kettős gyilkosság vádjával életfogytiglani börtönre ítélik. Miután bekerül a büntetés-végrehajtó intézetbe, szembesülnie... több»
Szereplők: Morgan Freeman, Tim Robbins, James Whitmore, Clancy Brown, Gil Bellows