Oké, Jayt és Néma Bobot talán sokaknak nem kell bemutatni, a Shop-stop című filmet, amelyben igencsak elemében van a két karakter nagy valószínűséggel pedig végképp nem.
A film amennyire szerethető az alpári és jól célzott humora miatt, épp annyira vehető komoly kritikának is, hiszen az amerikai társadalom valamilyen módon perifériára szorult részeit mutatja be, nem is beszélve egy igencsak ütős korképről és persze az X-generációról.
Kevin Smith mindössze 23 éves volt, amikor producerként, íróként és rendezőként belevágott, hogy elkészítse a Shop-stopot. Hogy miről is szól a film, hát azt talán valóban nehéz lenne néhány mondatban összefoglalni. Mondjuk úgy, hogy Dante egész másképp tervezte a napját. Semmi mást nem szeretett volna, mint bulizni egy nagyot, majd, hogy kialudhassa magát. A főnöke azonban behívja őt a reggeli műszakra a boltba, ahol dolgozik. A nap további része pedig egészen különösen telik.
Smith gyakorlatilag mindent feltett erre a filmre. Eladta a teljes képregény gyűjteményét, a családjától 3000 dolláros támogatást szedett össze, 10 különböző hitelkártyáját is lecsapolta, míg végül 27 575 dollárt sikerült összeszednie ahhoz, hogy megcsinálhassa a filmet. Smith egy későbbi interjúban elárulta, hogy a Filmmaker magazin egyik cikkében olvasta, hogyan is kell megteremteni egy független film anyagi bázisát.
