Kevés lehangolóbb és depressziósabb filmet láttam eddigi életem során. A mintatanár minden karaktere kiskiklott egzisztencia, mindenki depresszióval küzd és az egész filmben nincs egyetlen boldog vagy kiegyensúlyozott karakter sem. Tony Kaye rendező valószínűleg egy nagyon mélyponton lévő állapotában rendezhette meg ezt a filmet, mely a depressziós nézők himnusza is lehetne filmes kivitelben. A főszereplő egy tanár, Henry Barthes (Adrien Brody) akinek az élete maga a kudarc: édesanyja öngyilkos lett amikor 7 éves volt, nagyapja nevelte aki meg depresszióval küzdött az önvád miatt. Felnőtt, tanár lett de csak beugrós, különböző iskolákban melyekben sehol nem köt barátságokat. Egyedül él, nincs senkije, boldogtalan és unott ember. Ugyanakkor próbál segíteni a bajba jutott és szintén depressziós diákokon: van akinek példát mutat, másokat biztatni próbál és van olyan fiatal is, aki ugyan nem a diákja hanem az utcán él, de ő befogadja a lakásába. Kollégái szintén lelkileg összetört emberek, különböző okokból. Aztán egy nap öngyilkos lesz Henry egyik diákja és őt ez nagyon megviseli, sőt a depresszió újabb mélységeibe löki. Nyomorult egy film, csak az nézze meg akinek nem probléma 97 perc szomorúság. Nekem nagyon elég volt ebből ennyi.
Kevés lehangolóbb és depressziósabb filmet láttam eddigi életem során. A mintatanár minden karaktere kiskiklott egzisztencia, mindenki depresszióval küzd és az egész filmben nincs egyetlen boldog vagy kiegyensúlyozott karakter sem. Tony Kaye rendező valószínűleg egy nagyon mélyponton lévő állapotában rendezhette meg ezt a filmet, mely a depressziós nézők himnusza is lehetne filmes kivitelben. A főszereplő egy tanár, Henry Barthes (Adrien Brody) akinek az élete maga a kudarc: édesanyja öngyilkos lett amikor 7 éves volt, nagyapja nevelte aki meg depresszióval küzdött az önvád miatt. Felnőtt, tanár lett de csak beugrós, különböző iskolákban melyekben sehol nem köt barátságokat. Egyedül él, nincs senkije, boldogtalan és unott ember. Ugyanakkor próbál segíteni a bajba jutott és szintén depressziós diákokon: van akinek példát mutat, másokat biztatni próbál és van olyan fiatal is, aki ugyan nem a diákja hanem az utcán él, de ő befogadja a lakásába. Kollégái szintén lelkileg összetört emberek, különböző okokból. Aztán egy nap öngyilkos lesz Henry egyik diákja és őt ez nagyon megviseli, sőt a depresszió újabb mélységeibe löki. Nyomorult egy film, csak az nézze meg akinek nem probléma 97 perc szomorúság. Nekem nagyon elég volt ebből ennyi.