A mintatanár

Kevés lehangolóbb és depressziósabb filmet láttam eddigi életem során. A mintatanár minden karaktere kiskiklott egzisztencia, mindenki depresszióval küzd, és az egész filmben nincs egyetlen boldog vagy kiegyensúlyozott karakter sem. Tony Kaye rendező valószínűleg egy nagyon mélyponton lévő állapotában rendezhette meg ezt a filmet, mely a depressziós nézők himnusza is lehetne filmes kivitelben. A főszereplő egy tanár, Henry Barthes (Adrien Brody), akinek az élete maga a kudarc: édesanyja öngyilkos lett, amikor 7 éves volt, nagyapja nevelte, aki meg depresszióval küzdött az önvád miatt. Felnőtt, tanár lett, de csak beugrós, különböző iskolákban, melyekben sehol nem köt barátságokat. Egyedül él, nincs senkije, boldogtalan és unott ember. Ugyanakkor próbál segíteni a bajba jutott és szintén depressziós diákokon: van, akinek példát mutat, másokat biztatni próbál és van olyan fiatal is, aki ugyan nem a diákja, hanem az utcán él, de ő befogadja a lakásába. Kollégái szintén lelkileg összetört emberek, különböző okokból. Aztán egy nap öngyilkos lesz Henry egyik diákja és őt ez nagyon megviseli, sőt a depresszió újabb mélységeibe löki. Nyomorult egy film, csak az nézze meg, akinek nem probléma 97 perc szomorúság. Nekem nagyon elég volt ebből ennyi. (50%)

Na! Gondoltam magamban, erről a filmről írok egy 1000 szavas kritikát. De töredékét sem tudnám kifejezni azoknak az érzéseknek, amik most csendben bennem kavarognak...

Mivel holnap már kezdődik a suli, ezért ezt a filmet választottam a nyár utolsó napjára, úgy gondolom, ez így pont aktuális. Úgy ültem le a film elé, hogy tudtam, hogy egy drámai film, na de hogy ennyire, azt nem gondoltam volna. És ez a film mesteri! Ez a film egy történet, nem egy ember története, hanem egy csomó ember története egyben! Megrázó, olyan drámai jelenetek vannak benne, amik tényleg megviselik az embert, és ezért mondom azt, hogy erre a filmre is igaz az, hogy nem jó nézni, legalábbis kicsit ezt éreztem, mert megviseli az embert, és nyomaszt. Tetszett benne az is, hogy nemcsak azt mutatja be, hogy a tanároknak milyen nehéz is, hanem a diákokra is gondol a film. Elgondolkodtató, és nagyon igaz szavak hangzanak el! Adrien Brody alakítása pedig elképesztő! Olyan hitelesen alakítja a helyettesítő tanárt, hogy én még egy Oscar-jelölést is adtam volna neki (hiába van Oscar-díja). A karaktere pedig kidolgozott, és ahogy el is hangzik a filmben, üres (jó értelemben)! Én nekem nagyon tetszett ez a film, hatással volt rám, megérintett, és tényleg egy lélek„gyilkos” film. Szóval, kell hozzá egy hangulat, hogy az ember befogadja. Erős idegzetűeknek ajánlom, mert tényleg nem egy happy film, hanem megrázó!

Jó film, amely a főszereplő személyes drámájával ötvözi a kihívásokkal, amelyeket a mai fiatal generáció állít az oktatási rendszerrel szemben. Adrien Brody nagyszerűen alakít, ami nem tetszett, hogy mellette nagyon sok "tanár" mellékszereplőt vonult... Többatnak fel, szerintem egy ilyen rövid film esetében feleslegesen. Aki nem szereti a komor, sötét hangulatú filmeket, az kerülje.