Klasszikus sci-fi akciósorozat leginkább vitatott darabja, amelyben az eredeti kemény hangvételt családbarátabb, enyhén önironikus humor váltja fel. A film atmoszférája könnyedebb, néhol parodisztikus, a karakterek és cselekmény is egyszerűsödnek: Robotzsaru – már nem Peter Weller, hanem Robert John Burke alakításában – a kilakoltatott lakosok oldalára áll, miközben japán nindzsa robotokkal is szembeszáll. Az akciójelenetek dinamikusak, bár a CGI és néhány trükk – különösen a jetpack – gyenge minőségű, a sztori viszont pörgős, klisés, de szórakoztató. A színészi játék korrekt, de Burke nem tudja teljesen áthozni Weller karakterének mélységét, a mellékszereplők (pl. Rip Torn) inkább groteszkek. A forgatókönyv számos B-kategóriás elemet tartalmaz, a rendezés (Fred Dekker) lendületes, de az eredeti szatirikus, társadalomkritikus hang hiányzik. Objektíven nézve a trilógia leggyengébb, szubjektíven viszont a túlzó jelenetek és B-filmes báj miatt mulatságos. Főleg retró sci-fi- és akciórajongóknak ajánlott.
Klasszikus sci-fi akciósorozat leginkább vitatott darabja, amelyben az eredeti kemény hangvételt családbarátabb, enyhén önironikus humor váltja fel. A film atmoszférája könnyedebb, néhol parodisztikus, a karakterek és cselekmény is egyszerűsödnek: Robotzsaru – már nem Peter Weller, hanem Robert John Burke alakításában – a kilakoltatott lakosok oldalára áll, miközben japán nindzsa robotokkal is szembeszáll. Az akciójelenetek dinamikusak, bár a CGI és néhány trükk – különösen a jetpack – gyenge minőségű, a sztori viszont pörgős, klisés, de szórakoztató. A színészi játék korrekt, de Burke nem tudja teljesen áthozni Weller karakterének mélységét, a mellékszereplők (pl. Rip Torn) inkább groteszkek. A forgatókönyv számos B-kategóriás elemet tartalmaz, a rendezés (Fred Dekker) lendületes, de az eredeti szatirikus, társadalomkritikus hang hiányzik. Objektíven nézve a trilógia leggyengébb, szubjektíven viszont a túlzó jelenetek és B-filmes báj miatt mulatságos. Főleg retró sci-fi- és akciórajongóknak ajánlott.