Kicsit lassú tempóban halad a cselekmény, és leginkább a színészi játék viszi előre az egész filmet, amitől kissé nyögvenyelős az egész történet. Majd végül beindul, és a legvége egész jó kis csavart tartogat, amin azért lehet nevetni. Ki kell emelni Edward Norton színészi játékát, akinek szerepe az egyik legizgalmasabb; kulcsfiguraként lebilincselő az alakítása, és egyébként kiváló párost alkot Robert De Niroval (Nick Wells). Edward Norton (Jack Teller) jól funkcionáló autistát játszva senkinek sem tűnik fel, jobbára ki-be mászkál abból a szigorúan őrzött épületből, ahol a kincset is őrzik. Mindeközben segédmunkás pozíciót tölt be, takarít, apró-cseprő munkát végez egy nyugdíjas munkatárs mellett, s eközben nyugodtan tervezheti a szajré ellopását. Zseniális elgondolás mentén építették fel a karakterét. Viszont a három örökzöld színész (Marlon Brando, Robert De Niro, Edward Norton) párbeszédén nagyon lehet érezni a rögtönzést, mintha nem lett volna normálisan megírt szövegkönyv, így voltak pillanatok, amikor kb. színházban éreztem magam. Ott szokott ennyire erőltetetté válni a darab. Szerencsére a film egészére nem nyomta rá a hatását.
Kicsit lassú tempóban halad a cselekmény, és leginkább a színészi játék viszi előre az egész filmet, amitől kissé nyögvenyelős az egész történet. Majd végül beindul, és a legvége egész jó kis csavart tartogat, amin azért lehet nevetni. Ki kell emelni Edward Norton színészi játékát, akinek szerepe az egyik legizgalmasabb; kulcsfiguraként lebilincselő az alakítása, és egyébként kiváló párost alkot Robert De Niroval (Nick Wells). Edward Norton (Jack Teller) jól funkcionáló autistát játszva senkinek sem tűnik fel, jobbára ki-be mászkál abból a szigorúan őrzött épületből, ahol a kincset is őrzik. Mindeközben segédmunkás pozíciót tölt be, takarít, apró-cseprő munkát végez egy nyugdíjas munkatárs mellett, s eközben nyugodtan tervezheti a szajré ellopását. Zseniális elgondolás mentén építették fel a karakterét. Viszont a három örökzöld színész (Marlon Brando, Robert De Niro, Edward Norton) párbeszédén nagyon lehet érezni a rögtönzést, mintha nem lett volna normálisan megírt szövegkönyv, így voltak pillanatok, amikor kb. színházban éreztem magam. Ott szokott ennyire erőltetetté válni a darab. Szerencsére a film egészére nem nyomta rá a hatását.