Ez a sorozat fáj. Bármennyire is abszurd az emberszerű állatokkal, akik gyakran furcsán metatextusokban kommunikálnak, az állatszerű emberekkel, a hajmeresztő ötletekkel - nem lehet nem azonosulni, nem együttérezni BoJackkel, és egyszerre szörnyen haragudni rá, amiért sorozatosan meghozza a rossz döntéseket, amelyekkel nem csak magát, de másokat is romlásba taszít. Nem lehet elintézni annyival, hogy egoista, de annyival sem, hogy traumatikus volt az élete. BoJack egyedül van, és ez az egyedüllét süt a képernyőről, nem hagyja nyugodni a nézőt sem - az egész sorozat olyan, mint a katasztrófák. Nem akarok odanézni, mert rettegek attól, amit látni fogok, de nem tudom elfordítani a tekintetem. A humor szerintem csak még inkább hangsúlyozza a tragikumot, az egész szörnyűséget, amit annak az élete jelent, aki minden igyekezete ellenére is tornádóként söpör végig másokon, s csak romokat hagy maga mögött.
Ez a sorozat fáj. Bármennyire is abszurd az emberszerű állatokkal, akik gyakran furcsán metatextusokban kommunikálnak, az állatszerű emberekkel, a hajmeresztő ötletekkel - nem lehet nem azonosulni, nem együttérezni BoJackkel, és egyszerre szörnyen haragudni rá, amiért sorozatosan meghozza a rossz döntéseket, amelyekkel nem csak magát, de másokat is romlásba taszít. Nem lehet elintézni annyival, hogy egoista, de annyival sem, hogy traumatikus volt az élete. BoJack egyedül van, és ez az egyedüllét süt a képernyőről, nem hagyja nyugodni a nézőt sem - az egész sorozat olyan, mint a katasztrófák. Nem akarok odanézni, mert rettegek attól, amit látni fogok, de nem tudom elfordítani a tekintetem. A humor szerintem csak még inkább hangsúlyozza a tragikumot, az egész szörnyűséget, amit annak az élete jelent, aki minden igyekezete ellenére is tornádóként söpör végig másokon, s csak romokat hagy maga mögött.