Denis Villeneuve filmje, az új Blade Runner hangulatában és képi világában hasonló, tartalmában viszont eltérő az 1982-es Ridley Scott-változattól. Az új feldolgozásban már rögtön a film elején kiderül, hogy főhősünk, K. (Ryan Gosling) valójában egy replikáns. A feladata, hogy rendőrtisztként felkutassa és kiiktassa a régi típusú (lázadásokra hajlamos) replikamodelleket (a lexuszokat). Az a tudat, hogy a főszereplő mesterséges ember, kicsit elrontja nálam az összhatást, mert hát mégis csak egy robotról beszélünk. Aztán kiderül: nagyon is emberiek még a replikánsok is: tudnak félni, szeretni, ragaszkodni és még emlékezni is. Villeneuve filmje olyan érdekes kérdéseket boncolgat, mint a Deus ex machina. Isten a maga képére teremtette az embert, aki pedig önmaga képére a replikánsokat. Nekem tetszett ez a gondolatébresztő üzenet, ahogyan az izgalmas kivitelezés is. Azt kicsit sajnáltam, hogy Ana de Armas karaktere nem kap nagyobb hangsúlyt. Értékelésünk a Villeneuve-változatra: 80% (az eredeti nálunk 85%-os).
Denis Villeneuve filmje, az új Blade Runner hangulatában és képi világában hasonló, tartalmában viszont eltérő az 1982-es Ridley Scott-változattól. Az új feldolgozásban már rögtön a film elején kiderül, hogy főhősünk, K. (Ryan Gosling) valójában egy replikáns. A feladata, hogy rendőrtisztként felkutassa és kiiktassa a régi típusú (lázadásokra hajlamos) replikamodelleket (a lexuszokat). Az a tudat, hogy a főszereplő mesterséges ember, kicsit elrontja nálam az összhatást, mert hát mégis csak egy robotról beszélünk. Aztán kiderül: nagyon is emberiek még a replikánsok is: tudnak félni, szeretni, ragaszkodni és még emlékezni is. Villeneuve filmje olyan érdekes kérdéseket boncolgat, mint a Deus ex machina. Isten a maga képére teremtette az embert, aki pedig önmaga képére a replikánsokat. Nekem tetszett ez a gondolatébresztő üzenet, ahogyan az izgalmas kivitelezés is. Azt kicsit sajnáltam, hogy Ana de Armas karaktere nem kap nagyobb hangsúlyt. Értékelésünk a Villeneuve-változatra: 80% (az eredeti nálunk 85%-os).