A legfontosabb: ha nem láttad azt első részt, akkor is nyugodtan megnézheted. A szereplők minimálisan be vannak mutatva, de egyébként is mindenki azonnal levágja, hogy ki kicsoda és milyen személyiség. Én is féltem eleinte mert az első részt már nagyon régen láttam és alig rémlett valami, de szerencsére szinte alig van egy-két kisebb visszautalás. A helyzet most annyiban változik, hogy gyerek helyett egy idős asszonyra kell vigyázni és nem egy francia nagyvárosban, hanem Braziliában, az Amazonas vidékén. Az új környezet mindig új poénokra ad lehetőséget, így volt ez a Fák jú, Tanár úr 2-vel is. A karakterek bár sablonosak, mégis viccesek. Kivéve talán a kopasz csávó, akinek már túlzásba viszik a kreténségét. Örülök, hogy Christian Clavier személyében egy igazi nagyágyút is sikerült megszerezni, aki hozza a rá jellemző nehéz természetű lányos apát. Ritkán fordul elő, hogy egy folytatásfilm jobban sikerül, mint az első rész, de itt erről van szó. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha hamarosan újabb rész készülne, ahol Philippe Lacheau már a saját gyerekére vigyázna több-kevesebb sikerrel. Egyértelműen pozitív csalódás, mert az első film alapján csak egy újabb egyszer nézhető francia komédiát vártam.
A legfontosabb: ha nem láttad azt első részt, akkor is nyugodtan megnézheted. A szereplők minimálisan be vannak mutatva, de egyébként is mindenki azonnal levágja, hogy ki kicsoda és milyen személyiség. Én is féltem eleinte mert az első részt már nagyon régen láttam és alig rémlett valami, de szerencsére szinte alig van egy-két kisebb visszautalás. A helyzet most annyiban változik, hogy gyerek helyett egy idős asszonyra kell vigyázni és nem egy francia nagyvárosban, hanem Braziliában, az Amazonas vidékén. Az új környezet mindig új poénokra ad lehetőséget, így volt ez a Fák jú, Tanár úr 2-vel is. A karakterek bár sablonosak, mégis viccesek. Kivéve talán a kopasz csávó, akinek már túlzásba viszik a kreténségét. Örülök, hogy Christian Clavier személyében egy igazi nagyágyút is sikerült megszerezni, aki hozza a rá jellemző nehéz természetű lányos apát. Ritkán fordul elő, hogy egy folytatásfilm jobban sikerül, mint az első rész, de itt erről van szó. Egyáltalán nem lepődnék meg, ha hamarosan újabb rész készülne, ahol Philippe Lacheau már a saját gyerekére vigyázna több-kevesebb sikerrel. Egyértelműen pozitív csalódás, mert az első film alapján csak egy újabb egyszer nézhető francia komédiát vártam.