A magyar filmipar egy újabb gyöngyszemét köszönthetjük Szász János új filmjében, amely nem mindennapi filmélménnyel jutalmazza meg közönségét. A rendező művei mindezidáig kimaradtak az életünkből, de a premier előtti vetítés előtt A nagy füzettel elkezdtük bepótolni a lemaradásunkat. Nem kevésbé nyomasztó mozit kaptunk A hentes, a kurva és a félszemű esetében is, bár egészen más a tematika és egészen mások a nézőpontok is. S bizony már megint sikerült egy olyan témát felkeresni, amelyet maga az élet produkált és amelytől már önmagában azért, mert tudom, hogy valóban megtörtént, feláll a szőr a hátamon.
Kezdjük mondjuk a szereplőkkel: Ebben a filmben nincsenek jó és erkölcsös emberek, a karakterek mindegyike bűnös, amelyért feloldozást nem kaphatnak és nem is kapnak. A motiváció minden esetben a pénz, amely egyeseket bűnbe hajszol, míg mások általa tudnak felülemelkedni a rideg valóságon. Kudelka az oligarchák tökéletes prototípusa, nemcsak a mészárszéket és a falut, hanem a falusi embereket is birtokolja, élete azonban fenekestül felfordul, amikor meglátja a nemrég még (a prostituált szó ahhoz kevés, amit Gryllus Dorka karaktere a film első jeleneteiben átél) szexrabszolgaként tevékenykedő Máriát, s ez érzelmeket vált ki belőle. Ha szerelmet érzett iránta, ha nem (ezen lehet vitatkozni) az kétségtelen, hogy ez a már-már beteges birtoklási vágy is érzelemnek tekinthető. Hegedüs D. Géza, vagy ahogyan Léderer emlegeti, „Zsírszalonna” még kinézetében is az Orwell-féle Állatfarmot juttatja eszembe (biztosan nem véletlenül). E mellett pedig ott van Nagy Zsolt, vagyis Léderer, akinek a megnyilvánulásai már-már gyermetegek, a film első felében mást sem hallhatunk tőle, mint hogy „Ő az enyém”, meg „75 ezer forint”. A színészgárda tökéletesen lett kiválogatva, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is idomulnak a karaktereikhez.
A kivitelezés briliáns, a fekete-fehér megoldás nemcsak a 20-as évek hangulatát idézi meg, hanem még fokoz egy kicsit a nyomasztó hangulaton, a vége felé az egyetlen színes képsor pedig olyan kontrasztot teremt, amely nagyon szépen zárja keretbe a történetet. Az operatőri munka is gyönyörű, már rögtön az első jelenetben kapunk egy nagyszerű kompozíciót (Gryllus Dorka fekszik az ágyon, hátulról veszi a kamera, közben szemből a tükörből látjuk az arcát is). A test és a szexualitás rendkívül expliciten van kifejezve, nem finomkodik (a 18-as karika bevállalása bátor lépés, de a kivitelezés szempontjából abszolút indokolt), nem takar ki semmit, s ez csak még valóságosabbá teszi a tartalmát. Tetszik, hogy bár egyértelműnek tűnő értékítéletet nyújt, mégis elgondolkodtat a karaktereket illetően (mi mozgatta például Fekete Máriát, csak a pénz és egy jobb jövő ígérete vagy tetszett neki, hogy egy férfi személyében végre olyan érzelmeket kap, amelyek egy nőt megilletik), ugyanígy Kudelka esetében (tényleg szerelmes vagy csak a szexuális vágyai vezérlik). A fő karakterekkel bár úgy tűnik elsőre, hogy nem könnyű azonosulni, a történetvezetés módjának köszönhetően a sztori (amely nem mellőzi az áthallásokat korunk állapotaira) mégis magába szippantja a nézőt, amelyből aztán nem lehet szabadulni, s szerintem ez így van helyén.
Az utóbbi évek jó és sikeres magyar filmjei mellett Szász János új mozija sem vall szégyent, úgyhogy hiába a magas korhatár besorolás, A hentes, a kurva és a félszeműre érdemes befizetni, mert a látottakat biztos nem fogjuk könnyen elfelejteni (a jó értelemben, teszem hozzá gyorsan).
Az első világháború utáni Magyarországon szinte kiskirályként éli mindennapjait a HENTES, mígnem egy nap újra feltűnik a színen korábbi üzleti partnere, az egykori... több»
Szereplők: Gryllus Dorka, Gados Béla, Hegedűs D. Géza, Andorai Péter, Jankovics Péter
