Játssz egy Huawei MediaPad T3-ért! · Ajándék mozijegy minden felhasználónknak! Több info itt » Login  
69

A hentes, a kurva és a félszemű

(A hentes, a kurva és a félszemű)
 
ArpiHajdu és Réci  2018. 01. 20.

A magyar filmipar egy újabb gyöngyszemét köszönthetjük Szász János új filmjében, amely nem mindennapi filmélménnyel jutalmazza meg közönségét. A rendező művei mindezidáig kimaradtak az életünkből, de a premier előtti vetítés előtt A nagy füzettel elkezdtük bepótolni a lemaradásunkat. Nem kevésbé nyomasztó mozit kaptunk A hentes, a kurva és a félszemű esetében is, bár egészen más a tematika és egészen mások a nézőpontok is. S bizony már megint sikerült egy olyan témát felkeresni, amelyet maga az élet produkált és amelytől már önmagában azért, mert tudom, hogy valóban megtörtént, feláll a szőr a hátamon. Kezdjük mondjuk a szereplőkkel: Ebben a filmben nincsenek jó és erkölcsös emberek, a karakterek mindegyike bűnös, amelyért feloldozást nem kaphatnak és nem is kapnak. A motiváció minden esetben a pénz, amely egyeseket bűnbe hajszol, míg mások általa tudnak felülemelkedni a rideg valóságon. Kudelka az oligarchák tökéletes prototípusa, nemcsak a mészárszéket és a falut, hanem a falusi embereket is birtokolja, élete azonban fenekestül felfordul, amikor meglátja a nemrég még (a prostituált szó ahhoz kevés, amit Gryllus Dorka karaktere a film első jeleneteiben átél) szexrabszolgaként tevékenykedő Máriát, s ez érzelmeket vált ki belőle. Ha szerelmet érzett iránta, ha nem (ezen lehet vitatkozni) az kétségtelen, hogy ez a már-már beteges birtoklási vágy is érzelemnek tekinthető. Hegedüs D. Géza, vagy ahogyan Léderer emlegeti, „Zsírszalonna” még kinézetében is az Orwell-féle Állatfarmot juttatja eszembe (biztosan nem véletlenül). E mellett pedig ott van Nagy Zsolt, vagyis Léderer, akinek a megnyilvánulásai már-már gyermetegek, a film első felében mást sem hallhatunk tőle, mint hogy „Ő az enyém”, meg „75 ezer forint”. A színészgárda tökéletesen lett kiválogatva, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is idomulnak a karaktereikhez. A kivitelezés briliáns, a fekete-fehér megoldás nemcsak a 20-as évek hangulatát idézi meg, hanem még fokoz egy kicsit a nyomasztó hangulaton, a vége felé az egyetlen színes képsor pedig olyan kontrasztot teremt, amely nagyon szépen zárja keretbe a történetet. Az operatőri munka is gyönyörű, már rögtön az első jelenetben kapunk egy nagyszerű kompozíciót (Gryllus Dorka fekszik az ágyon, hátulról veszi a kamera, közben szemből a tükörből látjuk az arcát is). A test és a szexualitás rendkívül expliciten van kifejezve, nem finomkodik (a 18-as karika bevállalása bátor lépés, de a kivitelezés szempontjából abszolút indokolt), nem takar ki semmit, s ez csak még valóságosabbá teszi a tartalmát. Tetszik, hogy bár egyértelműnek tűnő értékítéletet nyújt, mégis elgondolkodtat a karaktereket illetően (mi mozgatta például Fekete Máriát, csak a pénz és egy jobb jövő ígérete vagy tetszett neki, hogy egy férfi személyében végre olyan érzelmeket kap, amelyek egy nőt megilletik), ugyanígy Kudelka esetében (tényleg szerelmes vagy csak a szexuális vágyai vezérlik). A fő karakterekkel bár úgy tűnik elsőre, hogy nem könnyű azonosulni, a történetvezetés módjának köszönhetően a sztori (amely nem mellőzi az áthallásokat korunk állapotaira) mégis magába szippantja a nézőt, amelyből aztán nem lehet szabadulni, s szerintem ez így van helyén. Az utóbbi évek jó és sikeres magyar filmjei mellett Szász János új mozija sem vall szégyent, úgyhogy hiába a magas korhatár besorolás, A hentes, a kurva és a félszeműre érdemes befizetni, mert a látottakat biztos nem fogjuk könnyen elfelejteni (a jó értelemben, teszem hozzá gyorsan).

 
Berto49  2018. 01. 26.

Folyamatosan filmvászonra kerülnek a magyar kriminalisztika leghírhedtebb ügyei; Mágnás Elza esete (Félvilág), Kovács Péter gyilkosságai (A martfűi rém), az újabbak közül, Ambrus Attila bankrablásai (A Viszkis) és a legújabb, a magyar Pitavalba került Léderer-ügy. A bűnügyi esetek feldolgozása a történelmi hűség szempontjából eléggé kétes, ami számomra kissé érthetetlen. Miért kell elrugaszkodni a valóságtól, miért kell mögöttes tartalmakat begyömöszölni a megtörtént rémségek közé? Maguk a megtörtént bűnügyek is borzasztóan sokkolók, nem kellene oda nem illő mondanivalókkal „kicifrázni”. A szóban forgó filmről: szerintem sokkal szerencsésebb lett volna, ha megtartják az eredeti munkacímet, vagyis a Sóhajok hídját. A trágárság amúgy is hihetetlenül elterjedt, igazán szükség volt az inkriminált szó használatára? A másik kifogás, ami a film kapcsán eszembe jutott: nehogy már a magyar filmek trendi figurája legyen a felismerhetetlenségig elhízott, kopasz „zsírszalonna” típusú szereplők! (lásd Rudolf Péter az 1945-ből). Értem én, hogy áthallással Rákosi elvtárs alakjára céloznak, de legyen annyi bátorságuk a filmeseknek, hogy egy az egyben R.M. életét és személyiségét állítsák a központba. Erre még nem érett meg a helyzet? Csak sanda hasonlítgatással próbálkoznak. A filmnek egyébként volt némi „tarrbélás” beütése azzal együtt is, hogy a példakép összes filmjében nem volt annyi dialógus, mint ebben az egyben (a beszéd érthetőségével – szokás szerint – bajaim voltak.) A színes részlet, az elképzelt jövő képeivel viszont zseniális volt. Csak dicsérni lehet a szereplők kiválasztását is, minden ellenérzésem mellett Hegedűs D Géza tökéletes átéléssel játszott. Gryllus Dorka nem volt és nem is lesz a kedvencem, de itt most ragyogó volt, ahogy a szemeivel minden érzést és gondolatot ki tudott fejezni. Nagy Zsoltnál csak az tűnt fel, hogy kitették a Csendőrségtől, sőt körözés alatt állt, mégis egyenruhában járt. Ezt a bakit észre kellett volna venni az alkotóknak. Szász János általam látott filmjei között ez valahol középen helyezkedik el, az Ópium-nál rosszabb, de a Nagy füzetnél sokkal jobb.

 
Crocs  2018. 02. 08.

Nagy csalódás volt a nagy füzet után, mert az egy jó film. Hegedűs D. Géza és Gryllus Dorka alakítása és az operatőri munka említésre méltó. Szász János filmjének eredeti címe a "Sóhajok hídja" lett volna állítólag, ami kétértelműségével legalább közelített a valós storyhoz. Értelmetlen volt önmagukból kifordítani a szereplőket, mert a valós történet évtizedekig foglalkoztatta a magyar közvéleményt 100 éve, és sokkal árnyaltabb, logikusabb, ez által brilliánsabb krimi volt, mint amit ebben a filmben "kihoztak" belőle.

 
marklar  2018. 01. 26.

Ne vicceljünk már, ez a film nagyon elmarad a rendező korábbi filmjeitől. Kimondottan kíváncsi voltam rá, de csalódva kellett elhagynom a mozitermet. Akármennyire is merengőnek, mélynek, "fekete-fehérnek" tűnik a film, élménynek ez sekély.

 
Lowcash  2018. 01. 24.

Az, hogy fekete-fehér az egész film, nagyon sokat dob a hangulatán. Bár emiatt egy kicsit klisés is, nem igazán hoz újat a film. A sztori egész jól meg van írva, de nem voltak olyan pillanatai, amitől úgy beleszorultam volna a székbe. Igazából én személy szerint jól szórakoztam, nem bántam meg, hogy elmentem rá, de nem mondanám egy emlékezetes alkotásnak.

Nagy Zsolt
Gryllus Dorka
Nagy Zsolt
Nagy Zsolt
Gryllus Dorka
Gryllus Dorka
Kovács Patricia
Herendi Gábor
Szász János
Gryllus Dorka
Kovács Patricia
Till Attila
Gryllus Dorka
Gryllus Dorka
Szász János
Kovács Patricia
Kovács Patricia
Gryllus Dorka
Nagy Zsolt
Hegedűs D. Géza
Hegedűs D. Géza
Gryllus Dorka
Nagy Zsolt
Nagy Zsolt
Hegedűs D. Géza
Nagy Zsolt
Nagy Zsolt
Gryllus Dorka
Szász János
Hegedűs D. Géza
Nagy Zsolt
Gryllus Dorka
Hegedűs D. Géza
Nagy Zsolt
Hegedűs D. Géza
Hegedűs D. Géza
Gryllus Dorka
Gryllus Dorka
Nagy Zsolt
Nagy Zsolt
VOX.hu - A hentes, a kurva és a félszemű
Végtelenül embergyűlölő film A hentes, a kurva és a félszemű, ami csupán annyit tud elérni, hogy undorral az arcodon figyeld, ahogy a három emberkezdemény főhőse bedarálja egymást. 40/100
Filmsomnia.hu - A hentes, a kurva és a félszemű
Erős és határozott film, Szász János rajongóknak kötelező darab! Nagyon remélem, hogy a rendezőnek sikerül majd tervei szerint az Utas és holdvilágot is megfilmesíteni. 95/100
Popcorn Project - A Viszkis
Fájdalmasan hiányzik az egy mondat, amiben tömören és velősen összefoglalhatnánk a film lényegét. A figyelmet mindenképp felkelti, hogy gyilkolnak és van benne egy kurva, de többre sajnos nem futja a 105 perces játékidő alatt. 5,5/10
 

A karácsonyi jelenetben a statisztákat a helyi emberek alkották.

(ArpiHajdu és Réci)
 

Eredetileg Ulrich Thomsen, dán színész is csatlakozott volna a fim szereplőgárdájához, aki Szász János korábbi filmjeiben, az Ópium: Egy elmebeteg nő naplójában, és A nagy füzetben is szerepelt, ám végül mégsem tudta elvállalni.

(ArpiHajdu és Réci)
 

A korabeli sajtó "Háromszor próbáltak megölni egy embert!" szalagcímmel számolt be a történtekről.

(ArpiHajdu és Réci)


  Előzetes A film adatlapja
Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához. Bővebben itt.