Nem olyan nehéz értékelni ezt a történetet, mert annyira nem keveredik saját médiuma elemeivel, hogy a történet elkeveredjen a játékmechanikák világában. A God of War egy fantasztikus apa-fia történet, amely nem a kicsit kiszámítható és egyszerű cselekménye miatt érdekes, hanem karakterei és történetmesélése emelik magasabb szintre. A történet központja a család, és lényegében két családi drámát mutat be a cselekmény; az antagonisták és protagonisták is megkapják saját apafiguráikat és traumájukat. Míg az egyiket a düh, harag és erőszak motiválja, addig a másik a megértés és szeretet felől próbál kapcsolódni. Kratos és Atreus remek párost alkotnak, folyamatos beszélgetéseik nem hatnak erőltetettnek, és az írók szép kis narratív evolúciót tettek interakcióikba. Atreus felnövéstörténete elég kiszámítható, és van pár elég klisés mondata, amelyek nagyon kilógnak egy amúgy meglepően szépen összerakott történetben, de csak egy-két ilyen jelenet van. Az érzelmi töltetet Kratos emberfeletti vállai viszik, az ő karakterfejlődése az igazán érdekes itt. Bevallom, nekem Baldur története elsőre nem ütött elég nagyot, csak amikor már kicsit jobban összeraktam az eseményeket, akkor láttam mögötte az emberi-isteni történetet.
Nem olyan nehéz értékelni ezt a történetet, mert annyira nem keveredik saját médiuma elemeivel, hogy a történet elkeveredjen a játékmechanikák világában. A God of War egy fantasztikus apa-fia történet, amely nem a kicsit kiszámítható és egyszerű cselekménye miatt érdekes, hanem karakterei és történetmesélése emelik magasabb szintre. A történet központja a család, és lényegében két családi drámát mutat be a cselekmény; az antagonisták és protagonisták is megkapják saját apafiguráikat és traumájukat. Míg az egyiket a düh, harag és erőszak motiválja, addig a másik a megértés és szeretet felől próbál kapcsolódni. Kratos és Atreus remek párost alkotnak, folyamatos beszélgetéseik nem hatnak erőltetettnek, és az írók szép kis narratív evolúciót tettek interakcióikba. Atreus felnövéstörténete elég kiszámítható, és van pár elég klisés mondata, amelyek nagyon kilógnak egy amúgy meglepően szépen összerakott történetben, de csak egy-két ilyen jelenet van. Az érzelmi töltetet Kratos emberfeletti vállai viszik, az ő karakterfejlődése az igazán érdekes itt. Bevallom, nekem Baldur története elsőre nem ütött elég nagyot, csak amikor már kicsit jobban összeraktam az eseményeket, akkor láttam mögötte az emberi-isteni történetet.