Évek óta halogattam, aztán most, néhány kritikával és elemzéssel felvértezve írom meg a véleményemet a dán rendező közel három órás munkájáról. Azt tudtam, hogy összefüggő, hármas egységekben készíti a műveit. Elsőként az Európa-trilógia készült el, ezt követte az Aranyszív, majd az USA-trilógia. Ennek az első darabja a rendkívüli módon egyedi film és színház stílusjegyekkel felruházott munka. Lars von Trier megalapítója volt a Dogma95 nevű avantgarde filmkészítő mozgalomnak, amelynek szabályai be nem tartva, de mégis megőrizve felfedezhetők alkotásaiban. A különös nyitóképben, ahol egyébként az egész film játszódik egy díszlet és berendezés nélküli, csak jelzésekkel ellátott helyszín látható. A kezdeti szokatlan látványhoz érdekes módon a néző viszonylag hamar hozzászokik. Erős áthallás érzete hat, mintha egy Brecht-darab előadását látnánk, amiben minden annak a célnak van alárendelve, hogy a néző aktívan vegyen részt az előadásban, legyen rákényszerítve a véleményalkotásra. A jelzésszerű bányászfaluba az üldözött Grace Mulligan (Nicole Kidman) menekül be. Ő a főhős és a 15 fős „bányászfalu” minden lakójának jelleme, vagy inkább jellemtelensége a hozzá való viszonyban mutatkozik meg. Csak ennyit érdemes leírni a cselekményről, a többit látni kell! A filmnek mintegy folytatása, a második rész a Manderlay, a rabszolgaság problematikájával foglalkozik. A Washington című tervezett harmadik rész mindmáig nem készült el.
Évek óta halogattam, aztán most, néhány kritikával és elemzéssel felvértezve írom meg a véleményemet a dán rendező közel három órás munkájáról. Azt tudtam, hogy összefüggő, hármas egységekben készíti a műveit. Elsőként az Európa-trilógia készült el, ezt követte az Aranyszív, majd az USA-trilógia. Ennek az első darabja a rendkívüli módon egyedi film és színház stílusjegyekkel felruházott munka. Lars von Trier megalapítója volt a Dogma95 nevű avantgarde filmkészítő mozgalomnak, amelynek szabályai be nem tartva, de mégis megőrizve felfedezhetők alkotásaiban. A különös nyitóképben, ahol egyébként az egész film játszódik egy díszlet és berendezés nélküli, csak jelzésekkel ellátott helyszín látható. A kezdeti szokatlan látványhoz érdekes módon a néző viszonylag hamar hozzászokik. Erős áthallás érzete hat, mintha egy Brecht-darab előadását látnánk, amiben minden annak a célnak van alárendelve, hogy a néző aktívan vegyen részt az előadásban, legyen rákényszerítve a véleményalkotásra. A jelzésszerű bányászfaluba az üldözött Grace Mulligan (Nicole Kidman) menekül be. Ő a főhős és a 15 fős „bányászfalu” minden lakójának jelleme, vagy inkább jellemtelensége a hozzá való viszonyban mutatkozik meg. Csak ennyit érdemes leírni a cselekményről, a többit látni kell! A filmnek mintegy folytatása, a második rész a Manderlay, a rabszolgaság problematikájával foglalkozik. A Washington című tervezett harmadik rész mindmáig nem készült el.