Szerelembe ringat a víz

2023.05.29 14:03 Artemisia Olvasottság: 760x

6

A kis hableány a legszebb és legnépszerűbb Disney-klasszikusok közé tartozik. A Hans Christian Andersen által papírra vetetett, eredetileg sötétebb tónusú történet a Disney 1989-es átdolgozása nyomán egy gyönyörű tündérmeseként született újjá, ami azóta már több generációnak is kedvence.

Így természetes volt, hogy A kis hableány is megkapja a maga élőszereplős remake-jét olyan más klasszikusok után, mint a Hamupipőke, A dzsungel könyve, A szépség és a szörnyeteg, az Aladdin vagy az Oroszlánkirály. A projekt rendezői székét Rob Marshall foglalhatta el, aki már több Disney-filmet is ledirigált, mint A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken, a Vadregény, vagy a Mary Poppins visszatér, de musical-etalon Chicago is hozzá köthető. A szereposztásnál is olyan nevekkel találkozhatunk, mint Javier Bardem, Melissa McCartney, Awkwafina, de még az 1989-es animációban Ariel hangját kölcsönző Jodi Benson is felbukkan egy cameo szerepben, a filmzenéért pedig ugyanaz az Alan Menken felel, aki a '89-es rajzfilm zseniális dalbetéteit is szerezte. Az alkotói csapat tekintetében tehát nem volt különösebb ok az aggodalomra, hogy mégis ez a mozi lett az Disney eddigi legnagyobb negatív visszhangot kiváltó remake-je már jóval a megjelenése előtt, az szinte csak egy dolognak köszönhető: annak, hogy Ariel szerepét az afroamerikai származású Halle Baileyre osztották. Gyűlöletkampányok, rasszista színezetű támadások és a Disney polkorrektségéről szóló parázs viták közepette május 25-én (az amerikai bemutató 26-ára esett) A kis hablány mégis beúszott a mozikba, és végre kiderült, hogy vajon milyen is lett a végeredmény valójában.

Az első dolog, ami feltűnhetett a filmmel kapcsolatban már a bemutató előtt, az a játékideje: nevezetesen, hogy a rajzfilmhez képest mintegy 50 percnyi bővítést kapott. Ennek ellenére nem kell megijedni: a jól ismert történet nem esett át nagy változtatáson, a cselekmény váza ugyanaz, sőt sok ikonikus jelenetet, illetve dialógust szinte képkockára pontosan átemel az elődből, a plusz játékidő nagyrészét a pedig többnyire a rajzfilmből ismerős jelenetek kibővítése teszi ki. Visszaköszön az összes szép és romantikus jelenet, Erik herceg hajótörése és az első találkozás, a közös kocsizás, a csónakázás a holdfényben, Ariel gyűjteménye az emberi tárgyakból, Triton király monológja az emberi tevékenység kártékonyságáról, Ariel rácsodálkozása az emberek világára. Emellett felcsendülnek az örökzöld slágerek, mint a Vár rám a föld, vagy a Ringat víz, illetve új dalok is készültek a filmhez.

A látványvilág szemkápráztatóan gyönyörű, egy igézően szép tengeralatti világ elevenedik meg a vásznon, a szárazföldi jelenetek pedig egy színes, pezsgő, elragadóan hangulatos karibi térségbe kalauzolnak. A tengeri élővilág fotórealisztikus megjelenítése nagyszerű hangulatot kölcsönöz a víz alatti jeleneteknek, ez a fotórealisztikusság mégis kicsit visszásan hat az állati mellékszereplők kivitelesésére, különösen Ficánka felismerhetetlen, de Sebastian és Hablaty is megújult külsőt kaptak.

És végül annyi találgatás és várakozás után magát Arielt is láthattuk a vásznon Halle Bailey alakításában. A fiatal énekes-színésznő alaposan kitett magáért, és bizonyította, hogy miért is esett rá a Disney választása. Egy teljességgel szerethető, bájos és naiv, mégis elszánt Arielt formál meg, éppen olyannak kedvesnek és elragadónak láttatja a makrancos kis sellőlányt, amilyennek a '89-es mese is mutatja. A legerősebb jeleneteit éppen akkor hozza, mikor már a hangját Ursulának adva, némán kell boldogulni a felszíni világban. Ariel bőrszíne természetesen semmit sem befolyásol, sem a karakterre, se a sztori egészére nézve, de Halle Bailey így is szépen belesimul a tengeri világba, és jól áll neki mind a sellő, mind az emberi lét. Egy tehetséges színésznő első kibontakozása ez, és minden bizonnyal a további remek alakításokat fogunk még látni Halle Baileytől, de már így is borítékolható, hogy a Disney nagyon jó döntést hozott, mikor rá osztotta Ariel szerepét.

Jonah Hauer-King szintén meggyőző Erik hercegként. Nemcsak a külső adottságai adottak a jóképű herceg megformálásához, hanem sikeresen teljesíti a karakter mélyítésére tett törekvéseket is. Erik herceg némileg több játékidőt (és egy saját dalt is) kap, valamint több háttértörténetet és motivációkat: ugyanúgy az anyai szigor alól az ismeretlen felfedezésére vágyakozik, ahogy Ariel is szabadulni akar az apja, Triton király szigora alól, és szeretné felfedezni az emberek világát. A közös szemléletmód és belső szükségletek hivatottak árnyalni a Erik és Ariel szerelmét, ami jól is sikerült, mert tényleg nagyon illik egymáshoz a két karakter.

Triton király egy fokkal komolyabb színezetet kapott rajzfilmes változatához képest, Javier Bardem pedig rendelkezik a kellő karizmával a király megformálásához, de a jobban funkcionál Ariel apjaként, mint királyként. Melissa McCarthy Ursulája kellően groteszk és félelmetes, a színésznő újfent bizonyítja, hogy tud ő színészkedni, csak a megfelelő szerepeket kell megtalálnia.

A kis hableány tehát egy audiovizuálisan kifogástalan, mondandójában modernizált tündérmese, mely méltó újragondolása az 1989-es klasszikusnak, és aminek a legvitatottabb eleme, Ariel személye nemhogy nem válik hátrányára, hanem éppen a legnagyobb erőssége.