Ünnepélyesen megígérem, hogy többé nem nézek Liliana Cavani rendezte filmet (esetleg csak a „Ripley és a maffiózók” újranézéséről lehet szó – ez viszont „kisiklás” a rendezőnő életművéből), mert aki ilyen baromságot képes összehozni, az nem érdemli meg a ráfordított időt. Hiába Dirk Bogarde és Charlotte Rampling a történet merő abszurdítás. A koncentrációs táborban Max szexuális perverziókban „részesíti” Luciát, aki 12 év múlva szívesen hagyja folytatni a kegyetlenségeket. 1974-ben nagy botrányt kavart a film, ma az idióta sztorival csapja ki a biztosítékot.
Ünnepélyesen megígérem, hogy többé nem nézek Liliana Cavani rendezte filmet (esetleg csak a „Ripley és a maffiózók” újranézéséről lehet szó – ez viszont „kisiklás” a rendezőnő életművéből), mert aki ilyen baromságot képes összehozni, az nem érdemli meg a ráfordított időt. Hiába Dirk Bogarde és Charlotte Rampling a történet merő abszurdítás. A koncentrációs táborban Max szexuális perverziókban „részesíti” Luciát, aki 12 év múlva szívesen hagyja folytatni a kegyetlenségeket. 1974-ben nagy botrányt kavart a film, ma az idióta sztorival csapja ki a biztosítékot.