Egy szándékosan gyanúba kevert és halálba hajszolt férfi tragédiája. A párizsi külváros lakóinak viselkedése engem kísértetiesen emlékeztetett Lang „Téboly” című filmjében reálisan ábrázolt tömegmorál képeire, bár az Amerikában játszódott, és tíz év különbség van a két film készítése között. A tömeghisztéria, a birkaszellem nem ismer földrajzi határokat, az emberek mindenhol egyformák! Maigret felügyelő termékeny „szülőatyjának” számos regénye nem pusztán bűnügyi történet, hanem pontos látleletet nyújt a korabeli társadalmi viszonyokról. Georges Simenon eredetileg 1933-ban megjelent regénye (Les Fiançailles de M. Hire=Monsieur Hire jegyessége) alapján készített filmben a film-noir és a francia lírai realizmus jegyei kapcsolódnak össze. Michel Simon (M. Hire) szerepei közül a legmaradandóbbak alakítások egyike a naiv és jóságos férfi megszemélyesítése. Ez a film volt a regény első feldolgozása, a másodikat 1989-ben Patrice Leconte rendezte. Nekem Julien Duvivier munkája sokkal jobban tetszett. A sok közül egy emlékezetes jelenetet érdemes megemlíteni; a vidámparki dodzsemes ütközések operatőri munkája fantasztikus! Külön öröm volt, hogy a digitálisan felújított változatot láthattam, csak dicsérni lehet a restaurátorok munkáját.
Egy szándékosan gyanúba kevert és halálba hajszolt férfi tragédiája. A párizsi külváros lakóinak viselkedése engem kísértetiesen emlékeztetett Lang „Téboly” című filmjében reálisan ábrázolt tömegmorál képeire, bár az Amerikában játszódott, és tíz év különbség van a két film készítése között. A tömeghisztéria, a birkaszellem nem ismer földrajzi határokat, az emberek mindenhol egyformák! Maigret felügyelő termékeny „szülőatyjának” számos regénye nem pusztán bűnügyi történet, hanem pontos látleletet nyújt a korabeli társadalmi viszonyokról. Georges Simenon eredetileg 1933-ban megjelent regénye (Les Fiançailles de M. Hire=Monsieur Hire jegyessége) alapján készített filmben a film-noir és a francia lírai realizmus jegyei kapcsolódnak össze. Michel Simon (M. Hire) szerepei közül a legmaradandóbbak alakítások egyike a naiv és jóságos férfi megszemélyesítése. Ez a film volt a regény első feldolgozása, a másodikat 1989-ben Patrice Leconte rendezte. Nekem Julien Duvivier munkája sokkal jobban tetszett. A sok közül egy emlékezetes jelenetet érdemes megemlíteni; a vidámparki dodzsemes ütközések operatőri munkája fantasztikus! Külön öröm volt, hogy a digitálisan felújított változatot láthattam, csak dicsérni lehet a restaurátorok munkáját.