A '70-es évek Amerikájában számtalan olyan alkotás született, mely kiábrándultságot, a rendszer kritikáját fogalmazta meg. Ekkor írta John Carpenter is a Menekülés New Yorkból forgatókönyvét, melynek megfilmesítése jó ideig váratott magára. Egészen pontosan a Halloween sikere kellett ahhoz, hogy az AVCO Embassy Pictures felkarolja Carpentert és megbízza két film elkészítésével. Eredetileg A köd és Az idő pallosa lett volna ez a páros, utóbbi végül némi bonyodalom miatt nem készült el, viszont Carpenter felajánlotta saját ötletét, így Snake Plissken végre vásznakra kerülhetett 1981-ben. A rendező még nem egészen volt elégedett a forgatókönyvvel, így Nick Castle-t hívta segítségül, aki kicsit csiszolt rajta. Neki köszönhetjük egyébként a film humorát, a Taxis karakterét, valamint a rendkívül macsó befejezést is.
A történet a disztópikus jövőben - nekünk már múltban -, 1997-ben játszódik. A nagyarányú bűnözés miatt Manhattan szigetét börtönné alakították. Aki ide bekerül, az soha többet nem jöhet ki. Az Air Force One-t azonban eltérítik és az elnök mentőkabinja pont Manhattan közepén landol. Megmentésére az épp letartóztatott Snake Plisskent küldik, aki ha sikerrel jár, amnesztiát kap az elnöktől.
A filmnek nem a történet az erőssége, illetve a játékidő alatt is relatíve kevés dolog történik. Sokan abba a hiába esnek, hogy egy klasszikus akciófilmet várnak a filmtől, majd csalódottan állnak fel. A Menekülés New Yorkból azonban egy visszafogott mozi, mely az oly jellemző carpenteri hangulattal operál. Aki ismeri a rendező munkásságát, az tudja, hogy milyen egyedi atmoszférát tud teremteni. Elég csak arra a stílusos jelenetre gondolni, mikor Snake megérkezi a WTC tetejére, felhívja a liftet és belép annak sötétjébe. Snakehez hasonlóan mi magunk is idegenek vagyunk ezen a helyen. Mi is kétkedve lépünk be vele együtt a felvonó feketeségébe, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi vár ránk ott ahová visz. Az ilyen apró húzások állnak össze egy egésszé és teszik stílusossá a mozit.
A lepukkant New York is tökéletesen van megteremtve, annak ellenére, hogy a jeleneteket vicces módon a missourii St. Louisban vették fel - egyedül a Szabadság-szobrot vehették fel éjszaka - , melynek egy részét egy tűzvész alaposan megrongálta. A lepukkant utcákat teleszórták szeméttel, majd jött a mesteri Dean Cundey, aki gyönyörűen pásztázza végig ezeket a kihalt utcákat, közben azt az érzetet keltve, mintha akármelyik sarok mögül előugorhatna egy elvetemült gyilkos. Az új kameráknak köszönhetően gyönyörűen lett megmutatva az éjszaka félelmetes oldala.
A minimális, 6 millió dolláros költségvetés ellenére a trükkök is rendkívül igényesen lettek elkészítve. A nagytotálokhoz épített manhattani makett, a festett hátterek mind-mind kiválóak, ám számomra a leglenyűgözőbb effekt a siklórepülő radarja. Manapság pár perc alatt összedobnának egy ilyet számítógéppel, azonban a '80-as években ez bizony nem két dollárba került volna, épp emiatt Carpenter lemondott a komputeranimációs megoldásról. A trükkcsapata azonban kellően kreatív volt. New York makettje már adott volt. Ezt fényvisszaverő szalaggal leragasztgatták, majd fekete fénnyel világították meg. A végeredmény pedig a mai napig elsőrangú és valóban olyan, mintha egy számítógépes grafika lenne.
A film főszerepéről sokáig vitatkoztak, végül Kurt Russell volt a befutó, aki mindenképp szeretett volna kitörni a családi filmes skatulyából, egy ehhez hasonló erőszakos filmet pedig megfelelő ugródeszkának látott. Emellett Carpenterrel már korábban is dolgozott együtt az Elvis című TV-filmen, a forgatáson pedig nagyon jól kijöttek egymással. Snake karaktere csakhamar ikonikussá vált. Debrah Hill producer szerint sikere annak köszönhető, hogy Snake antipatriótaságával lesz patrióta. Egy kaotikus rendszerben követi saját törvényeit, és olyan dolgokat tesz meg, amit más is szívesen megtenne, csak épp nem meri. Külön tetszik a figurájában, hogy kellően emberi. Sokszor hibázik, nem képes mindent egyedül megoldani, valamikor pedig egyszerűen csak szerencséje van.
Snake mellett kapunk még jó néhány karaktert, akik nincsenek túlárnyalva, viszont Carpenter jó érzékkel válogatta össze a színészeket, akik élettel töltik meg ezeket a fura figurákat. Donald Pleasance, Ernest Borgnine vagy épp Harry Dean Stanton mind-mind remek formában vannak, de külön kiemelendő Lee Van Cleef a keménykötésű rendőrfőnök szerepében. A magyar szinkron egyébként csak hab a tortán, szintén remek színészgárdát sikerült összehozni: Gáti Oszkár, Reviczky Gábor, Menszátor Magdolna.
A végén érdemesnek tartom megemlíteni a Carpenter által komponált zenét is. Az öreg előszeretettel szerzi filmjeihez a dallamokat és általában piszkosul betalál velük. Jelen esetben sincs ez másként. A Menekülés New Yorkból elektronikus zenéje olyan, mint maga a film: minimalista, sötét, de piszok stílusos és emlékezetes.
A Menekülés New Yorkból Carpenter egyik legjobb filmje. Ékes példája annak, hogy a kis költségvetés és az egyszerű forgatókönyv nem feltétlen egyenlő a gyenge vagy épp rossz filmmel. Csak egy olyan csapatot kell összehozni, akik szívvel-lélekkel dolgoznak, és persze kell egy Carpenter, aki egyedi stílusával megbolondítja az egészet.
76 Menekülés New Yorkból (1981)
A jövőben járunk, Manhattan a világtól elkerített börtön, ahol a legvérszomjasabb bűnözőket tartják összezárva. A szökés lehetetlen. Így amikor az elnöki különgép épp... több»
Szereplők: Kurt Russell, Jamie Lee Curtis, Ernest Borgnine, Lee Van Cleef, Donald Pleasence
