Sajnos elég régen láttam már, tervezem is valamikor az újbóli megnézését. Az első rész sikere, meghökkentő látványa, ereszteni nem akaró izgalma után kíváncsi voltam, hogy vajon ezúttal mi kerül a terítékre. Az első Motel film sosem felejtem el milyen zsigeri élményt nyújtott, egyszerre volt embertelen, brutális, könyörtelen. Érthető tehát, hogy az ember felkapja a fejét a folytatására. A rendezői székben újfent Eli Roth foglalt helyet, valaki ennek biztosan örül, valaki pedig nem. Engem személy szerint boldogságérzettel töltött el, hiszen egy kiváló rendező, aki tökéletesen adagolja a feszültséget, ért a hangulatteremtéshez. Most sem volt másként. Rendezés szempontjából minden a helyén volt, nincsenek benne tátongó űrök, unalmas jelenetek. Valami mindig történik. Az alaptörténet nagyjából ugyanaz, de hát kár is lett volna hozzányúlni. Vérengzésekből látunk most is, eleget is. Nincs az a mérőszám amivel kilehetne fejezni, hogy hány liter vért használtak fel a készítők. Rengeteget! Tetszik, hogy az első rész mintájára megmaradt a kezdeti nyugalmi, barátságos majdhogynem drámai hangulat, amit felvált az őrület, a téboly, a rettegés, az eszeveszett trancsírozás, darabolás. Jelentős tehát a kontraszt a film eleje illetve vége között. Röviden: érdemes megnézni, egy csillaggal kevesebbet adtam mint elődjére, bármennyire is volt lehengerlő, számomra az első rész volt a mérce, azt pedig nehéz lenne kicselezni.
Sajnos elég régen láttam már, tervezem is valamikor az újbóli megnézését. Az első rész sikere, meghökkentő látványa, ereszteni nem akaró izgalma után kíváncsi voltam, hogy vajon ezúttal mi kerül a terítékre. Az első Motel film sosem felejtem el milyen zsigeri élményt nyújtott, egyszerre volt embertelen, brutális, könyörtelen. Érthető tehát, hogy az ember felkapja a fejét a folytatására. A rendezői székben újfent Eli Roth foglalt helyet, valaki ennek biztosan örül, valaki pedig nem. Engem személy szerint boldogságérzettel töltött el, hiszen egy kiváló rendező, aki tökéletesen adagolja a feszültséget, ért a hangulatteremtéshez. Most sem volt másként. Rendezés szempontjából minden a helyén volt, nincsenek benne tátongó űrök, unalmas jelenetek. Valami mindig történik. Az alaptörténet nagyjából ugyanaz, de hát kár is lett volna hozzányúlni. Vérengzésekből látunk most is, eleget is. Nincs az a mérőszám amivel kilehetne fejezni, hogy hány liter vért használtak fel a készítők. Rengeteget! Tetszik, hogy az első rész mintájára megmaradt a kezdeti nyugalmi, barátságos majdhogynem drámai hangulat, amit felvált az őrület, a téboly, a rettegés, az eszeveszett trancsírozás, darabolás. Jelentős tehát a kontraszt a film eleje illetve vége között. Röviden: érdemes megnézni, egy csillaggal kevesebbet adtam mint elődjére, bármennyire is volt lehengerlő, számomra az első rész volt a mérce, azt pedig nehéz lenne kicselezni.